Maróthy Jenő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Kolibri1803 (vitalap | szerkesztései) 2019. október 26., 16:50-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Anyja halotti bejegyzésére hivatkozás. Házasságkötésére hivatkozás, időpont.)

Maróthy Jenő Rudolf (Vanyarc, 1895. április 22. – Budapest, Erzsébetváros, 1937. november 21.)[1] író, újságíró, fővárosi polgári iskolai tanár.

Életútja

Maróthy Emil és Goldberger Gizella (1867–1954)[2] fiaként született. A pozsonyi evangélikus líceumban érettségizett, majd a budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem bölcsészeti karán szerzett tanári és bölcsészdoktori diplomát. 1916-tól jelentette meg elbeszéléseit és verseit a fővárosi lapokban, 1928-ban látott napvilágot Új urak – régi hegyek között című elbeszéléskötetét, amelyet méltatott a sajtó is. A Pesti Hírlap munkatársa lett. Írásaiban a Felvidék magyar-szlovák világát ábrázolja, bemutatja a gyermekek és diákok életét is. Felesége 1920-tól haláláig dr. Hein Margit volt.[3]

Művei

  • Új urak, régi hegyek között (elbeszélések)
  • Szeptembertől márciusig (regény)
  • Felvidéki falevelek (elbeszélések)

Jegyzetek

Források

További információk

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.