Markdown

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
markdown
Fájlkiterjesztés.md, .markdown
MIME-típustext/markdown
FejlesztőJohn Gruber és Aaron Swartz
Kiadás dátuma2004. március 9.
Uniformnet.daringfireball.markdown
Weboldaldaringfireball.net/projects/markdown/

A Markdown egy széles körben elterjedt egyszerű jelölőnyelv formázott szövegek létrehozásához. A Markdownt John Gruber és Aaron Schwartz alkotta meg 2004-ben, céljuk egy olyan jelölőnyelv létrehozása volt, mely forráskód formájában is kényelmesen olvasható.

A Markdown kezdeti leírásai kétértelműségeket tartalmazott és megválaszolatlan kérdéseket vetett fel, emiatt a megvalósítások szándékosan és véletlenül is eltértek az eredeti változattól. Ezért 2014-ben a kiadták a CommonMarkot a Markdown szabványosított változatát és tesztcsomagját.

Története[szerkesztés]

A Markdownt az emailekben, usenet bejegyzésekben alkalmazott már létező jelölőnyelv szabványok (settext, Textile, reStructuredText) ihlették. 2002-ben Aaron Schwartz létrehozta az atx-et, amire „az igazi struktúrált szövegformátum”ként hivatkozott. Schwartz és Gruberr 2004-ben hozták létre a Markdownt azzal a céllal, hogy lehetővé tegyék a felhasználók számára, hogy „egy könnyen olvasható és könnyen írható egyszerű szöveges formátum használatával írjanak, és opcionálisan konvertálhassák szerkezetileg érvényes XHTML (vagy HTML ) formátumra." A fő tervezési szempont az olvashatóság volt, ellentétben a Rich Text Format-tal, a HTML-el, vagy a wikitexttel.

Gruber egy Perl-szkriptet írt, amely a markdown jelölőnyelvvel formázott szöveget XHTML, vagy HTML formátumra konvertálta.

Szabványosítás[szerkesztés]

2012-ben kezdődött meg az a folyamat, melyet Jeff Atwood szabványosítási erőfeszítésként jellemzett. Egy közösségi webhelyet hoztak létre azzal a céllal, hogy dokumentálják a fejlesztői folyamatokat és a különböző Markdown implementációk számára eszközöket és erőforrásokat biztosítsanak. 2014 szeptemberében Gruber kifogásai miatt a projektet CommonMarkra nevezték át. Az eredeti tervek szerint 2019-ben adták volna ki a CommonMark 1.0-ás verzióját, ami végül nem történt meg. Ennek ellenére számos projekt és webhely vettek át és alkalmazta a commonMarkot: Discourse, GitHub, GitLab, Reddit, Qt, Stack Exchange (Stack Overflow) és Swift.

2016 márciusában két internetes szabványt tettek közzé:

  • RFC 7763 bevezette a text/markdown MIME típust
  • RFC 7764: a MultiMarkdown, a GitHub Flavored Markdown (GFM), a Pandoc és a Markdown Extra változatokat regisztrálta

Változatok[szerkesztés]

GritHub Flavoured Markdown[szerkesztés]

A GitHub már 2009 óta használja a Markdownt saját változatát, amely további formázásokat támogat: pl. táblázatok, egymásba ágyazott tartalmak megjelenítését a listákon belül, valamint GitHub specifikus funkciókat, mint a commitkokra, felhasználónevekre való hivatkozások összekapcsolása. 2017-ben kiadták a CommonMarkon alapuló GitHub Flavoured Markdown hivatalos specifikációját, amely szorosan követi a Markdown specifikációt. A további funkciók (táblázatok, áthúzások, automatikus hivatkozások és a feladatlisták) bővítményként lettek hozzáadva.

Markdown Extra[szerkesztés]

A Markdown Extra egy olyan változat, mely a PHP-ben, Pythonban és Rubyban megvalósított Markdownon alapul. További az eredeti sepcifikációban nem elérhető funkciókkal egészült ki.

Kiegészítő funkciók:

  • Markdown jelölés a HTML blokkokon belül
  • elemek id/class atrribútumokkal
  • elkülönített kód-blokkok
  • táblázatok
  • definíciós listák
  • lábjegyzetek
  • rövidítések

LiaScript[szerkesztés]

A LiaScript egy interaktív, oktatási felhasználásra tervezett Elmben és Typescriptben megvalósított Markdown-változat, mely az alábbi funkciókkal egészült ki:

  • animációk
  • automatikus beszédkimenet
  • matematikai képletek (KaTeX használatával)
  • ASCII művészeti diagramok
  • különböző kvízek és felmérések
  • natív JavaScript (JS) támogatás: a JS kódok különféle elemekhez csatolhatóak, így a kódok futtathatók és szerkeszthetőek

Példák[szerkesztés]

Markdown jelöléseket tartalmazó szöveg A Markdown által előállított HTML szintaxis A böngészőben megjelenő szöveg
Címsor
=======

Alcím
-----------

# Alternatív címsor #


A bekezdések üres sorokkal vannak elválasztva

Két szóköz a sor végén  
sortörést eredményez.
<h1>Címsor</h1>


<h2>Alcím</h2>


<h1>Alternatív címsor</h1>


<p>A bekezdések üres sorokkal vannak elválasztva</p>

<p>Két szóköz a sor végén<br />
sortörést eredményez.</p>
Címsor
Alcím
Alternatív címsor


A bekezdések üres sorokkal vannak elválasztva


Két szóköz a sor végén
sortörést eredményez.

Szöveg formázás: _dőlt_, **félkövér**, `monospace`.

Vízszintes vonal:

---
<p>Szöveg formázás: <em>dőlt</em>, <strong>félkövér</strong>, <code>monospace</code>.</p>

<p>Vízszintes vonal:</p>

<hr />
Szöveg formázás: dőlt, félkövér, monospace.

Vízszintes vonal:


Számozott felsorolás behúzott listákkal:

  1. gyümölcs
     * alma
     * banán
  2. zöldség
     - répa
     - brokkoli
<p>Számozott felsorolás behúzott listákkal:</p>

<ol>
  <li>gyümölcs <ul>
      <li>alma</li>
      <li>banán</li>
  </ul></li>
  <li>zöldség <ul>
      <li>répa</li>
      <li>brokkoli</li>
  </ul></li>
</ol>
Számozott felsorolás behúzott listákkal:
  1. gyümölcs
    • alma
    • banán
  2. zöldség
    • répa
    • brokkoli
[link](http://example.com).

![Image](Icon-pictures.png "icon")

> Idézetblokk
>
> Több bekezdés esetén külön-külön kell eléfűzni.

A legtöbb <abbr title="Hypertext Markup Language">HTML</abbr> címke támogatott.
<p><a href="http://example.com">link</a>.</p>

<p><img alt="Image" title="icon" src="Icon-pictures.png" /></p>

<blockquote>
<p>Idézetblokk</p>
<p>Több bekezdés esetén külön-külön kell eléfűzni.</p>
</blockquote>

<p>A legtöbb <abbr title="Hypertext Markup Language">HTML</abbr> címke támogatott.</p>
link.

Image

Idézetblokk

Több bekezdés esetén külön-külön kell eléfűzni.

A legtöbb HTML címke támogatott.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]