Makláry Károly
| Makláry Károly | |||||
| a Tiszántúli református egyházkerület püspöke | |||||
 | |||||
| Született | 1876 Hejőpapi | ||||
| Elhunyt | 1938. július 7.[1] Debrecen | ||||
| Sírhely | Debreceni köztemető | ||||
| Nemzetiség | magyar | ||||
| Felekezet | protestantizmus | ||||
| Püspökségi ideje 1936 – 1938 | |||||
Makláry Károly (1876 – 1938. július 7.) debreceni lelkész, a Tiszántúli református egyházkerület püspöke 1936-tól haláláig.
1929-ben egyházkerületi főjegyző, 1934-ben debreceni lelkész, 1936-ban a tiszántúli egyházkerület püspöke lett. Alig 2 évnyi püspökség után hunyt el 1938-ban 62 éves korában.
Egyéb tisztségei voltak:[1]
- a debreceni presbitérium elnöke,
- magyar királyi kormányfőtanácsos,
- a Református Egyetemes Konvent és Zsinat rendes tagja,
- a Lelkészi Nyugdíj-, „Özvegy és Árva gyámintézet“ elnöke,
- Debrecen szabad királyi város törvényhatósági bizottságának örökös tagja,
- a Debreceni Református Kollégium Igazgatótanácsának elnöke,
- számos egyházi és társadalmi egyesület elnöke stb.
Jegyzetek
- ↑ a b https://library.hungaricana.hu/hu/view/Gyaszjelentesek_DebreceniRefKollNagykonyvtara_LOB_MAK/?pg=413&layout=l
Források
- Uj Idők lexikona I–XXIV. (szerk.) Dr. Balla Antal – Dr. Benedek László – Dr. Bacsó Jenő – Dr. Angeli Ottó. Budapest: Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. 1936–1942. , 17–18. Lazacfélék–Nád (Budapest, 1940), 4386. o. [1]