Magyar Nemzet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magyar Nemzet
Adatok
Típus Napilap
Formátum 278×410 mm

Alapítva 1938
Ár 145 Ft
105 Ft (előfizetőknek)
Tulajdonos Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. az alábbi bontásban:
Liszkay Gábor (100%)
Kiadó Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft.
Főszerkesztő Liszkay Gábor
Példányszám 53 550[1]
Nyelv magyar
Politikai kötődés jobboldal
Székhely 1089 Budapest, Üllői út 102.

ISSN 0237-3793
Weboldal

A Magyar Nemzet két, egymástól független politikai napilap neve. A jelenleg is megjelenő második Magyar Nemzet, amelyet Pethő Sándor alapított 1938-ban, ma Magyarország legnagyobb konzervatív politikai napilapja.

Az első Magyar Nemzet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A második Magyar Nemzet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alapítás és kezdeti idők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lapot Pethő Sándor Hegedűs Gyulával alapította 1938 augusztusában, miután több munkatársával együtt kilépett az 1920 óta működő (és szintén általa alapított) Magyarság című lapból, melyet ekkor a laptulajdonos nemzetiszocialista lappá nyilvánított. A lapot a Chorin-Kornfeld-Weiss nagytőkés csoport finanszírozta.[2] Ahogy a Magyarság, úgy a Magyar Nemzet is jobboldali, mégis legfőképpen náciellenes lap volt, ennél fogva sokszínű szellemiséget képviselt és legfontosabb fóruma lett a náci befolyást ellenzőknek. Hamar nagy népszerűségre tett szert, s olyan neveket tudhatott munkatársai közt, mint Szekfű Gyula, Barankovics István vagy Márai Sándor. Bár a lapot többször felfüggesztették, véglegesen csak a német megszállást követően tiltották be, mikor is 1944. március 22-én a Gestapo feldúlta a lap szerkesztőségét. Csak 1945. május 1-jétől tudott újraindulni a lap.

A pártállami idők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bár a lapot be nem tiltották, önálló, pontosabban a rendszert bíráló politikai álláspontot nem közölhetett le, a kormány hivatalos politikai álláspontját volt köteles megírni. Sokan emigráltak, a Magyarországon maradtak pedig a létrejött körülményekhez mérten igyekeztek legalább részleges függetlenséget elérni, az elnyomás azonban nem engedett ilyen jellegű törekvéseknek. 1953-tól a lap Nagy Imrét és kormányát támogatta Rákosi Mátyással szemben.

1954-ben a Hazafias Népfront lapjának nevezték ki, s ilyen minőségében volt jelen hivatalosan egészen a rendszerváltásig. 1956-ban felvállalta a Petőfi-kör népszerűsítését, majd október 23-ától a forradalom vezető sajtóorgánuma és egyben a második Nagy Imre-kormány félhivatalos lapja lett. November 4-től azonban nem jelenhetett meg a lap egészen 1957 szeptemberéig. Ezt követően, a kádári szocializmus alatt nyílt fokozatosan több lehetősége a Magyar Nemzetnek a hatalom által megszabott keretek lassú, óvatos tágítására, így – bár nyíltan ellenzéki nyilván senki nem lehetett – óvatos, riportok, publicisztikák sorai közt megbúvó véleménynyilvánításra is. Az újság egyébként ez idő tájt is leginkább az értelmiség lapjának számított, s külpolitikai hírek közlésében számított elsősorban jelentősnek. (A belpolitikai híreknek változatlanul a kormány álláspontját kellett közvetíteniük.)

Szellemiségbeli folytonosságot mutat a lap történetében, hogy 1973-tól az alapító Pethő Sándor fia, Pethő Tibor lesz a lap főszerkesztője több, mint tíz éven át. (1991-től egészen 1996-ban bekövetkezett haláláig szintén vezetője volt a lapnak.)

Jelentős sajtótörténeti esemény volt Illyés Gyula 1977-es karácsonyi cikke az addig tabutémának számító erdélyi magyarság ügyéről. 1987-ben a Magyar Nemzet elsőként és egyedüliként készített interjút (az egyébként akkoriban épp a Hazafias Népfront főtitkáraként is ismert) Pozsgay Imrével a Lakiteleki találkozóval és a Magyar Demokrata Fórum megalakulásával kapcsolatban. A Magyar Nemzet vezető szerepet vállalt 1988-89-ben a rendszerváltás ügyében is.

A rendszerváltás után[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közvetlenül a rendszerváltás utáni időkben a Magyar Nemzet számított talán a leghitelesebb lapnak, ám nem sokkal később két jelentős problémával kellett szembesülnie. Egyrészt gondot okozott, hogy az eddig viszonylag egységes álláspontot képviselő és látszólag csupán árnyalataikban eltérő nézőpontok a lapon belül immár szembekerültek egymással, olyannyira, hogy kibékíthetetlen belső viták alakultak ki. Másrészt a lapprivatizáció problémája is jelen volt, vagyis hogy az addig állami tulajdonban lévő lapokat ki vásárolja fel.

A Magyar Nemzettel kapcsolatban, ez ügyben is rengeteg vita folyt, s ez az érezhető külső-belső konfliktus nem tett jót a lap népszerűségének, így nem tudott a korszak vezető lapja lenni, pedig a korábbiak alapján ekkor lehetett volna csak igazán.

1996-ban, a Horn-kormány ideje alatt a Postabank lett a lap tulajdonosa. Ez idő tájt a lap egy mérsékelt, független jobboldali lapként működött, szerkesztői bizottsága is újjáalakult. (Ez szintén Pethő Tibor nevéhez fűződik.) 2000-ben egy sokat vitatott fordulat következett be a lap történetében: a Magyar Nemzet egyesült az Új Magyarország nevű, jóval radikálisabb hangvételű, jobboldali lappal, mely egyesülés erősen érezteti hatását a mai Magyar Nemzet stílusán, jóval erőteljesebb hangot üt meg, keményen kritizálva a baloldali és liberális eszméket, pártokat és azok politikáját.

Politikai beállítottság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Oldalak a Magyar Nemzetből

Alapvető értékrend[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az újság elsősorban a címlapon is Pethő Sándorra hivatkozik, akinek konzervatív, polgári hozzáállását követendő mintának tartja. A lap hozzáállása mindig a jelenkori politikai lehetőségeknek, helyzetnek megfelelően alakult. A Magyar Nemzet a hagyományos konzervatív értékrend alapvető fogalmait tekinti alapelvének, és ennek megfelelően igazodik a jelenhez.

Politikai elkötelezettség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Indulásakor a lap mérsékelt konzervatív beállítottsággal rendelkezett, de konkrét párthoz való kötődése nem volt. (Pethő Sándor gróf Andrássy Gyula eszméi iránti feltétlen elkötelezettségét leszámítva.) Az egypártrendszeri időkben egy pártszervezet lapjaként működött, tehát nyilvánvaló kötődése volt a kommunista párthoz, ugyanakkor rá volt kényszerítve e kommunista propaganda hirdetésére, s ez nyilván abszolút nem volt a lap hagyományaihoz tartozó értékrendbe szervesen beillő. A rendszerváltást követő belső nézeteltérések különböző ideológiai kötődések miatt alakultak ki, így a lap nyilván nem lehetett teljesen elkötelezett semmilyen párt irányába, hisz nem volt egységes álláspontja sem. 1996-os felvásárlását követően felvethető a tulajdonos Postabank állami jellegénél fogva, hogy az aktuális vezető pártok (1998-ig az MSZPSZDSZ, 1998-tól a Fidesz) ezen keresztül esetleg valamilyen hatással voltak a lapra. Annyi bizonyos, hogy a mai Magyar Nemzet, különösen a 2000-es egyesülést követően, nyíltan és bevallottan támogatja a Fidesz – Magyar Polgári Szövetséget, ugyanakkor támogatása ellenére nincs közvetlen (például anyagi) kötődése a Fideszhez, tehát relatíve független, nem pártlap.

Olvasótábor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Többnyire idősebb, vagy középkorú, polgári állásban dolgozó, konzervatív beállítottságú olvasókat céloz meg a lap jelenleg. Ez abból is fakad, hogy a pártállami időkben egyetlen – amennyire lehetett – ellenzékibb értelmiségi lapként ebben a társadalmi rétegben széles körben elterjedt és népszerű volt, s ez az olvasóbázis azóta is hűséges a laphoz. A lap manapság azonban már tesz kísérleteket más generációk megszólítására is például a szombati magazinnal vagy a vasárnapi Képeslappal. (Forrás: Magyar Nemzet egy neve elhallgatását kérő munkatársa, 2007 novembere)

Jelleg, szerep[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Állásfoglalás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lap vállaltan nem a semleges hírközlést célozza meg, hanem fontosnak tartja a hírek leírása mellett a véleménynyilvánítást is azokkal kapcsolatban. Jobboldali elkötelezettsége minden véleményműfajú írás esetében világos, azonban nem zárkózik el esetlegesen a laptól eltérő vélekedésű véleménynyilvánítás, vitaindítónak tekinthető cikkek leközlésétől sem. Kifejezett ideológiai célzata nincs, a cikkekben elhangzó véleményekből azonban egyértelműen kiolvasható a háttér. Szerepét tekintve a 2000-es egyesülést követően változott. Jóval nagyobb hangsúlyt fektetnek tényfeltáró, leleplező riportokra, cikkekre, mint annak előtte, valamint olyan témákra, melyről máshol, mások nem írnak. Ezt az újság a Napi Magyarország részéréről örökölte meg. Bár bulvár téma is felmerülhet a lapban, ha arra érdemes, ám bulvárosodást a Magyar Nemzet határozottan elutasítja. Forrás: Magyar Nemzet egy neve elhallgatását kérő munkatársa

Jellegzetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bár a lap formáját tekintve az idők során változott, a logó a kezdetektől változatlan. Ugyanaz a betűtípus (bodoni antiqua), mellyel egyébként a Tizenkét pont főcímét nyomtatták az 1848-as forradalomban. Sok napilappal ellentétben máig nem színes.

Megjelenés, mellékletek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Magyar Nemzet a hét minden napján megjelenik, kiegészülve a keddi műsorújsággal, a szombati közéleti, kulturális magazinnal és a vasárnap megjelenő Képes Lappal. Ezeken kívül néha alkalmi mellékletek is megjelennek. Mint a legtöbb országos napilapnak, a Magyar Nemzetnek is elsősorban fővárosi vagy főváros közeli az olvasóbázisa. Bár jelenleg a magyar médiában eluralkodó bulvár, a kereskedelmi televíziók és az Internet megnehezítik a lap helyzetét, még mindig több tízezren olvassák naponta. Jó ideig az újság honlapján egy az egyben olvasható volt a nyomtatott lap tartalma, ám ezt mára megszüntették és csak a legfontosabb cikkek kerülnek fel az újságból az internetre, egyszerűen anyagi okokból is. A Magyar Nemzet Online-t a lap alá tartozó, de önálló szerkesztőgárda készíti.

Jelenlegi kiadás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Netes kiadás (MNO)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mellékletek 2007-ben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kiadja a NEMZET Lap- és Könyvkiadó Korlátolt Felelősségű Társaság Felelős kiadó: a NEMZET Lap- és Könyvkiadó Korlátolt Felelősségű Társaság ügyvezető igazgatója Lapigazgató: Lovas Iván

Főszerkesztők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lap tulajdonlásának alakulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Lapkiadó Vállalat (1945-től) majd 1986-tól új néven
  • Pallas Lap- és Könyvkiadó Vállalat (1990-ig)
  • Magyar Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. (1990)
  • Magyar Nemzet Kiadó Rt. (19911994)
  • Hírlapkiadó Kiadási és Hirdetési Rt. (1994)
  • Mahir Magyar Hirdető Rt. (1994–1995)
  • Hírlapkiadó Kiadási és Hirdetési Rt. (1995–1996)
  • P and B Média Portfoliókezelő Rt. (1996–2000)
  • Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. (2000-től)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. MATESZ Publikus adatok, gyorsjelentés, 2008
  2. Romsics Ignác: Magyarország a XX. században. Osiris Kiadó, Budapest, 2005.
  • Magyar Nagylexikon "Magyar Nemzet" címsz
  • Magyar Nemzet egy neve elhallgatását kérő munkatársával készült interjú alapján (az interjút készítette Szánthó Péter és Gerdelics Miklós 2007 novemberében)
  • ELTE BTK Kommunikáció és Médiatudomány szak hallgatóinak felmérései alapján (készült 2007 november-december)
  • Hargitai Henrik-Hirsch Tibor: Médiatörténet ([1])
  • Schöpflin Aladár: Pethő Sándor ([2])