Ugrás a tartalomhoz

Magyar Jogász Egylet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Baksony (vitalap | szerkesztései) 2021. április 29., 10:10-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Vavrik Béla)

A Magyar Jogász Egylet (rövidítése: MJE), eredeti írásmódja: Magyar Jogászegylet; a magyar jogászok nagy múltú szakmai szervezete, a jogtudomány művelésére és a hazai jogélet fejlesztésére 1879-ben Budapesten alakult egyesület. A jogászi hivatásrendeket hagyományosan egyesítő, rangos civil szervezet, megyei szervezetek országos lefedettséget adó hálózatával.[1]

Székhelye

1054 Budapest, Szemere u. 8.

Az Elnökség és a vezetőség

Az Egylet ügyvezetését az öt évre megválasztott Elnökség látja el. Az Elnökség 32 tagból áll. Tagja az elnök, a négy alelnök, a főtitkár, a Küldöttgyűlés által megválasztott további hat fő, valamint a területi szervezetek elnökei. Az Elnökségen belül vezetőség működik, amelynek tagja az elnök, az alelnökök és a főtitkár. A vezetőség az elnök tanácsadó szerve, amely előzetes véleményt alakít ki az elnökségi ülés napirendjén szereplő ügyekben.[2]

Elnökei

Története

Alapszabályai szerint céljai elérésére szolgálnak: előadások és vitatkozások; a jogirodalom, az igazságszolgáltatás és a jogi törvényhozás termékeinek kritikai Vagy ismertető méltatása; pályadíjak kitűzése tudományos és az igazságügyi törvényhozás körébe vágó munkálatokra: évkönyv és időszaki közlöny kiadása; jogtudományi könyvkiadó vállalat létesítése. Utóbbi irányban azonban ez ideig csak a kezdeményező lépések tétettek meg. Az egyesület első elnöke Csemegi Károly volt; 1896 óta pedig Vavrik Béla. A tagok száma ebben az időszakban az 1300-at meghaladta. [3]

Sárközy Tamás elnök 2020. február 4-i halála után az elnöki pozíció betöltetlen. A Balatonfüredre tervezett ülést a COVID-19 következtében el kellett halasztani. Az új elnökválasztó küldöttgyűlést 2020. szeptember 10-re hívták össze. A jelölő bizottság a tisztségre Trócsányi Lászlót jelölte. Ha a járvány közbeszól, a választást távszavazással bonyolítják majd le.[4]

Kiadványai

A Magyar Jogászegylet saját kiadóvállalatot alapított.

A Magyar Jogászegyleti Értekezések

A Magyar Jogászegyleti Értekezések című folyóirat 1880 és 1943 között jelent meg. (Kiadása 1919 és 1924 között szünetelt.)

Ebben a folyóiratban az egyesület ülésein tartott előadások és viták anyaga jelent meg. 1904. februárjáig 232 füzetet adtak ki, 29 kötetben. A szerkesztői vagy felelős szerkesztői tisztet - általában - az Egylet titkára látta el: Fayer László, Meszlény Artúr, Kollár László, Nagy Dezső, Jenes Árpád

Az 1943-ban megindult új folyam a Magyar Jogászegyleti Értekezések és Egyéb tanulmányok jelent meg. [5]

Külföldi törv. magy. fordításban

Az egyesület másik kiadványa volt a «Külföldi törv. magy. fordításban», amelyből 1904-ig 6 füzet jelent meg. [6]

Magyar Jog

A Magyar Jog című folyóiratot eredetileg a Magyar Jogász Szövetség indította meg.[7] A kiadás feladatát a Magyar Jogász Egylet vette át.[8]

Források

Jegyzetek

  1. http://jogaszegylet.hu/index.php?mod=sz&sz_id=4
  2. Archivált másolat. [2020. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. július 21.)
  3. Magyar Jogi Lexikon 5. (Budapest, 1904) 323. old.
  4. http://jogaszegylet.hu/index.php?mod=nw
  5. https://dtt.ogyk.hu/hu/gyujtemenyismertetok/folyoiratok/item/447-magyar-jogaszegyleti-ertekezesek
  6. Magyar Jogi Lexikon 5. (Budapest, 1904) 323. old.
  7. Így nem kapcsolódott névelődjéhez, az 1946-ban útjára indult Magyar Jog című folyóirathoz, amely 1948-ban beolvadt a Jogtudományi Közlönybe.
  8. https://dtt.ogyk.hu/hu/gyujtemenyismertetok/folyoiratok/item/112-magyar-jog

Kapcsolódó szócikkek