MH 66. Puskás Tivadar Híradó Zászlóalj
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
MH 66. Puskás Tivadar Híradó Zászlóalj | |
MH 66. Puskás Tivadar Híradó Zászlóalj címere | |
MH 66. Puskás Tivadar Híradó Zászlóalj címere | |
Dátum | 1966-2001 |
Ország | Magyarország |
Személyzet | Hivatásos, sorozott és közalkalmazotti állomány |
Típus | Híradó zászlóalj |
Diszlokáció | Cegléd |
A Magyar Honvédség 66. Puskás Tivadar Híradó Zászlóalj a Magyar Néphadsereg, majd a Magyar Honvédség 3. Hadtest közvetlen alakulata volt 1966-2001 között.
Története
A zászlóalj 1966. október 29-én alakult meg Cegléden a Dózsa György Laktanyában, mint MN 66. Önálló Híradó Zászlóalj. Első parancsnoka Kereki István alezredes volt. A zászlóalj feladata volt a Cegléd helyőrségben lévő újonnan megalakított 3. Hadtest híradásának biztosítása béke és háborús körülmények között. Szoros együtt működés alakult ki a szintén a helyőrségben elhelyezett MH 10. Dózsa György Tüzérdandárral.
1990-ben a Magyar Néphadsereg Magyar Honvédséggé alakult át és az akkori honvédelmi miniszter rendeletében a híradó zászlóalj felvette a Puskás Tivadar nevet. 1991-ben az alakulat a szintén Ceglédre átdiszlokált MH 3. Rendészeti Komendáns Zászlóaljjal összeolvadt, és így a két szervezetből megalakult a MH 66. Puskás Tivadar Vezetésbiztosító Zászlóalj. Ez az új szervezet tartalmazta mind a két zászlóalj szervezeti elemeit. Az új csapatzászló adományozó ünnepségre 1991. október 28-án került sor.
2000 végétől a szervezet átalakítási intézkedéseknek következtében megkezdődött a zászlóalj felszámolása, ezzel együtt a ceglédi laktanyában lévő alakulatok is felszámolásra kerültek.
2001. június 30-án végleg bezárták a laktanyát.[1]