Védjegybejelentés
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Márkanév levédése szócikkből átirányítva)
 |
Ezt a szócikket egy, a témában jártas személynek vagy szakértőnek át kellene olvasnia, ellenőriznie a szövegét, tartalmát – részletek a cikk vitalapján. |
A védjegylajstromozási eljárás mind belföldön, mind külföldön az ügyfél kérelmére, védjegybejelentésnek az illetékes szervhez (Magyarországon a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához való benyújtásával kezdődik.
Tartalomjegyzék |
A védjegybejelentés előkészítése [szerkesztés]
- A védjegybejelentés benyújtása előtt érdemes a kiválasztott megjelölés vagy megjelölések gondos megvizsgálása abból a szempontból, hogy nincs-e olyan ok, amely a megjelölés védjegyként való lajstromozásának (köznyelven "levédésének") az akadálya lehet.
- Ebben a körben egyrészt érdemes megvizsgálni, hogy a megjelöléssel szemben felmerülhet-e feltétlen lajstromozást gátló ok. Ez a vizsgálat adatbázisok, szótárak, lexikonok stb. segítségével végezhető el.
- Előzetes védjegykutatással érdemes megvizsgálni, nincs-e harmadik személynek olyan joga, amely viszonylagos lajstromozást gátló ok lehet.
- A védjegykutatással szabadalmi ügyvivő vagy ügyvéd is megbízható, illetőleg a Magyar Szabadalmi Hivatal végez ilyen szolgáltatást.
A kiválasztott megjelölést a bejelentő közvetlenül vagy képviselő útján nyújthatja be a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz.
A védjegybejelentés benyújtása [szerkesztés]
A bejelentési nap elismerése [szerkesztés]
- A védjegybejelentés benyújtását követően a Magyar Szabadalmi Hivatal megvizsgálja, hogy a bejelentés megfelel-e a bejelentési nap elismeréséhez előírt feltételeknek (vagyis tartalmazza-e az utalást a védjegyoltalom iránti igényre, a bejelentő azonosítására alkalmas adatokat, a megjelölést és az árujegyzéket), továbbá megfizették-e a bejelentési díjat, valamint külföldi bejelentések esetében benyújtották-e a magyar nyelvű árujegyzéket.
- Ha a bejelentési nap nem ismerhető el, a Hivatal felhívja a bejelentőt a hiányok harminc napon belül történő pótlására. A hiányok határidőben történő pótlása esetén a bejelentés napja az a nap lesz, amelyen a hiánypótlása Hivatalhoz beérkezett. Ellenkező esetben a bejelentést visszavontnak kell tekinteni.
- Az elismert bejelentési napról a Magyar Szabadalmi Hivatal értesíti a bejelentőt.
A bejelentés alaki vizsgálata [szerkesztés]
- Ha a védjegybejelentés megfelel a bejelentési nap elismeréséhez előírt feltételeknek, megfizették a bejelentési díjat, illetve benyújtották a magyar nyelvű árujegyzéket, a Hivatal megvizsgálja a bejelentést abból a szempontból, hogy az kielégíti-e az előírt alaki követelményeket. A bejelentés alaki vizsgálata során észlelt hiányok miatt a Hivatal végzésben hívja fel a bejelentőt a hiányok pótlására, illetve a bejelentés megosztására, és ennek alapján folytatja az eljárást. Ha a bejelentő a hiánypótlási felhívásra a kitűzött határidőben nem válaszol, a védjegybejelentést visszavontnak kell tekinteni.
- A védjegybejelentésre megállapított igazgatási-szolgáltatási díjat (más néven a bejelentési díjat) a benyújtástól számított két hónapon belül kell megfizetni. A hatósági díj határidőben történő meg nem fizetése esetén a Hivatal a bejelentést visszavontnak tekinti.
- Ha a bejelentési nap elismerhető, a Magyar Szabadalmi Hivatal alaki vizsgálatot és korábbi jogokra vonatkozó kutatást végez, amelyről kutatási jelentést küld.
Kutatási jelentés [szerkesztés]
- Ha a védjegybejelentés megfelel az alaki vizsgálat során vizsgált törvényi feltételeknek, a Magyar Szabadalmi Hivatal elvégzi a viszonylagos kizáró okokra (a védjegytörvény 4.§-ában meghatározott korábbi jogokra) vonatkozó kutatást, kutatási jelentést készít, és azt megküldi a bejelentőnek.
- A Hivatal a kutatási jelentésben feltüntetett korábbi jog jogosultját, védjegylajstromba bejegyzett használóját - kérelemre és az előírt díj megfizetését követően - értesíti a kutatási jelentés másolatának megküldésével arról a későbbi védjegybejelentésről, amelynek kutatási jelentésében korábbi jogát feltüntették.
- A védjegybejelentés meghirdetésére a kutatási jelentés megküldése után legalább egy hónap elteltével kerül sor. A közzététel időpontjától kezdve lehet felszólalni a védjegybejelentéssel szemben. Három hónap elteltével kerül lajstromozásra a védjegy, amennyiben nem érkezik felszólalás. Így tehát kb. nyolc hónapot vesz igénybe az eljárás.
A védjegybejelentés érdemi vizsgálata [szerkesztés]
- Ha felszólalás érkezik, a Hivatal annak iratait megküldi,és a bejelentőnek, illetve jogi képviselőjének lehetősége van nyilatkozatot tenni. A felszólalás tárgyában a felek nyilatkozatainak ismeretében a Hivatal dönt, amellyel szemben megváltoztatási kérelem nyújtható be a Fővárosi Bírósághoz. (A megváltoztatási kérelemet a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz kell benyújtani; a Hivatal a megváltoztatási kérelmet megvizsgálja és általában továbbítja a Fővárosi Bírósághoz.)
Gyorsított eljárás [szerkesztés]
- A Magyar Szabadalmi Hivatal a lajstromozási eljárást ( a védjegytörvényben előírt feltételek esetén) a bejelentőnek a bejelentés napjától számított egy hónapon belül benyújtott (a gyorsított eljárás lefolytatására vonatkozó) kérelmére gyorsítottan folytatja le. A kérelem díjköteles. A díjat a bejelentőnek e kérelem benyújtásától számított egy hónapon belül kell megfizetnie.
- Ha a bejelentő nem fizeti meg a kérelem díját, a Magyar Szabadalmi Hivatal írásban figyelmezteti a díj megfizetésére. Ha a díjfizetés mégis elmarad, a gyorsított eljárásra vonatkozó kérelmet visszavontnak kell tekinteni.
- A Magyar Szabadalmi Hivatal a gyorsított eljárást végzéssel rendeli el.
Különleges gyorsított eljárás [szerkesztés]
Lehetőség van különleges gyorsított eljárás kezdeményezésére is, amelynek célja annak elérése, hogy a Magyar Szabadalmi Hivatal a védjegybejelentést a meghirdetésével egyidőben (a jelenlegi gyakorlat szerint kb. 2 hónap alatt) lajstromozza.
- A különleges gyorsított eljárás iránti kérelmet a a bejelentő a bejelentés napjától számított egy hónapon belül nyújthatja be. A kérelem díjköteles. A díjat a bejelentőnek e kérelem benyújtásától számított egy hónapon belül kell megfizetnie.
- Különleges gyorsított eljárás a felszólalásra nyitva álló határidő a lajstromozást követően kezdődik. A különlegesen gyorsított eljárásnak az alapeljárásénál – két és félszeresen – magasabb hatósági díja van. Ha felszólalás érkezik, a lajstromozást a Magyar Szabadalmi Hivatal hatálytalanítja és a lajstromozásról a felszólalás elbírálását követő véghatározatában dönt. Ha felszólalás nem érkezik, a lajstromozás napja változatlan marad.
Források [szerkesztés]
- 1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról
- Pintz György: ( Védjeggyel a csúcsra! Pintz és Társai Szabadalmi, Védjegy és Jogi Iroda, (Budapest, 2010)
