London kerületei

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Nagy-London közigazgatásilag 32 kerületből és a City of Londonból áll. A City of London és 12 kerület alkotja Belső-Londont, míg a többi húsz kerület Külső-London része.

Térképe[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. City of London
  2. City of Westminster
  3. Kensington and Chelsea
  4. Hammersmith and Fulham
  5. Wandsworth
  6. Lambeth
  7. Southwark
  8. Tower Hamlets
  9. Hackney
  10. Islington
  11. Camden
  12. Brent
  13. Ealing
  14. Hounslow
  15. Richmond upon Thames
  16. Kingston
  17. Merton
City of London City of Westminster Kensington and Chelsea Hammersmith and Fulham Wandsworth Lambeth Southwark Tower Hamlets Hackney Islington Camden Brent Ealing Hounslow Richmond upon Thames Kingston Merton Sutton Croydon Bromley Lewisham Greenwich Bexley Havering Barking and Dagenham Redbridge Newham Waltham Forest Haringey Enfield Barnet Harrow HillingdonLondonNumbered.png
Kép leírása
  1. Sutton
  2. Croydon
  3. Bromley
  4. Lewisham
  5. Greenwich
  6. Bexley
  7. Havering
  8. Barking and Dagenham
  9. Redbridge
  10. Newham
  11. Waltham Forest
  12. Haringey
  13. Enfield
  14. Barnet
  15. Harrow
  16. Hillingdon

Feladatai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kerületeket kerületi tanácsok irányítják, amit négyévente választanak. A kerület a londoni helyi önkormányzás egyik legfontosabb egysége. Ezek felelnek a legtöb helyi szolgáltatásért. Ezek közé tartozik az iskolák fenntartása, szociális szolgáltatások, hulladékgyűjtés. A teljes városra kiterjedő ügyek intézéséért a Londoni Közgyűlés és az általa irányított intézmények felelnek.

A kerületek helyi önkormányzati kerületek, hatáskörők a nagyvárosi körzetek hatásköréhez hasonlít. Minden kerület önálló oktatási irányító szervezet. 1990 előtt Belső-Londonban ezt a feladatot közös szervezet látta el.

Történetük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A jelenlegi kerületeket 1965. április 1-jén hozták létre. Ugyanekkor jött létre Nagy-London. Az első, a teljes területre kiterjedő választásokat 1964-ben tartották, de a szervezet a település tényleges megalakulásáig árnyékszervezetként működött.