Kérdő István

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kérdő István
SzületettKérdő István Géza
1923. február 11.
Budapest[1]
Elhunyt1981. május 10. (58 évesen)
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • orvos
  • belgyógyász
  • orvostörténész
IskoláiMagyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem ( – 1947. október 11., orvostudomány)
SablonWikidataSegítség

Kérdő István (Budapest, 1923. február 11.Budapest, 1981. május 10.) magyar orvos, belgyógyász, balneológus, reumatológus, orvostörténész; az orvostudományok kandidátus (1963). A Magyar Balneológiai Egyesület alelnöke, a Magyar Meteorológiai Társaság Orvosmeteorológiai Szakosztályának elnöke, a Magyar Orvostörténelmi Társaság vezetőségi tagja volt. A Nemzetközi Biometeorológiai Társaság tagja. A Lengyel Balneológiai Egyesület, a Bolgár Fizioterápiás Egyesület, a Szovjet Fizioterápiás Egyesület, a Csehszlovák Fizioterápiás Társaság és az Angol Királyi Orvostársaság tiszteletbeli tagja.

Életpályája[szerkesztés]

Tanulmányait Budapesten végezte el. 1947-ben szerzett orvosi diplomát. 1947–1950 között a II. sz. Belgyógyászati Klinikán gyakornok volt. 1950–1952 között a Fővárosi János Kórház Idegegészségvédelmi Osztályán segédorvosként dolgozott. 1952–1981 között az Országos Reuma és Fizikoterápiás Intézetben (ORFI) dolgozott. 1967-től tudományos osztályvezetőként a meteoro-klimatobiológiai osztály főorvosa volt. 1972–1976 között az I. számú belgyógyászati osztály vezetője és az Országos Gyógyfürdőügyi Igazgatóság gyógyhelyek szanatóriumok és gyógyfúrdők továbbfejlesztéséért felelős főigazgató-helyettese volt.

Munkássága[szerkesztés]

Tudományos kutatását a biometeorológia és bioklimatológia területe alkotta. A vegetatív idegrendszer regulációs változásait tanulmányozta, mind meteorológiai, klímás és belgyógyászati betegségekben is. Kutatása során új módszert dolgozott ki a vegetatív idegrendszer működésének vizsgálatára, ez a „vegetatív index”. Ezt a módszert külföldön is alkalmazzák; itthon leginkább a sport- és üzemorvosi, valamint az alkalmassági vizsgálatoknál. Vizsgálatokat végzett a nyombélfekély keletkezésével kapcsolatban. A levegőionizátor megszerkesztésében, bemérésében is részt vett.

Művei[szerkesztés]

  • Hippokrátész és a biokli­matológia (Budapest, 1955)
  • Időjárás, éghajlat, egészség (Budapest, 1961)
  • Meteorológiai és klímatényezők hatásának vizsgálata az emberi szervezetre és az eredmények gyakorlati alkalmazásának lehetőségei (Budapest, 1962)

Díjai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 11.)
  2. Magyar Meteorológiai Társaság
  3. Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]