Ugrás a tartalomhoz

Koszmosz–1443

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) 2020. április 16., 06:54-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0)
Koszmosz–1443
A Koszmosz–1443 jelzéssel indított TKSZ űrhajó visszatérő modulja Washingtonban, a National Air and Space Museumban kiállítva
A Koszmosz–1443 jelzéssel indított TKSZ űrhajó visszatérő modulja Washingtonban, a National Air and Space Museumban kiállítva

TípusTKSZ
Indítás dátuma1983. március 2.
Indítás helyeBajkonuri űrrepülőtér, 200. indítóállás
HordozórakétaProton-K

COSPAR azonosító1983-013A
SCN13868
SablonWikidataSegítség

Koszmosz–1443 (oroszul: Космос 1443) vagy TKSZ–3 szovjet TKSZ típusú űrhajó volt, melyet 1983-ban indítottak a Szaljut–7 űrállomáshoz.

Küldetés

Önálló feladatként műszaki berendezések, hajtóművek, gázfúvókák tesztelése. Automatikus üzemmódban szállítási feladat ellátása (műszerek, berendezések, élelmiszer, üzemanyag). Kisegítő egységként manőverezési feladatok végzése a főhajtóművel, illetve apró korrekciók a segédhajtóművekkel (gázfúvókákkal). A visszatérő modul három űrhajós szállítására alkalmas. Szolgálati ideje alatt az „utastér” rakományt szállított. A Szojuz T–9 legénysége végezte el a kirakodást, a tudományos anyagok és a hulladék átrakodását.

Jellemzői

A TKSZ űrhajó jellegrajza

Az űrhajót a Hrunyicsev Gépgyár készítette.

1983. március 2-án a Bajkonuri űrrepülőtérről egy Proton–K hordozórakétával alacsony Föld körüli pályára.

Az orbitális egység pályája 89 perces, 51.6 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 194 kilométer, az apogeuma 261 kilométer volt. Tartalék üzemanyagellátása lehetővé tette, hogy pályamanővereket hajtson végre. Önálló feladat végrehajtása közben 7 alkalommal módosította pályáját. A sorozat felépítését, szerkezetét, alapvető fedélzeti rendszereit tekintve egységesített, szabványosított tudományos-kutató űreszköz. Áramforrása kémiai akkumulátor és napelemek kombinációja. Március 10-én első modulként csatlakozott a Szaljut–7 űrállomáshoz. A modul hasznos tömege 20 tonna. Összekapcsolt állapotban 7 alkalommal végeztek pályakorrekciót. Öt hónapig, összesen 200,62 napot volt összekapcsolt állapotban az űrállomással.

Augusztus 19-én földi parancsra a szállító-ellátó/visszatérő egység levált a Szaljut–7 űrállomásról, szállító-ellátó és visszatérő egység elvált egymástól.

Augusztus 23-án a visszatérő modul belépett a légkörbe és hagyományos – ejtőernyős leereszkedés – módon leszállt a Földre, 350 kilogramm kutatási anyagot szállítva.

Szeptember 19-én a szállító egység a Csendes-óceán felett belépett a légkörbe és megsemmisült,

Források

Külső hivatkozások