Kocsord
| Kocsord | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
| Kistérség 2012-ig | Mátészalkai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Dr. Barkaszi Sándor[1] | ||
| Irányítószám | 4751 | ||
| Körzethívószám | 44 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2828 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 111,03 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 25,47 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Kocsord
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Kocsord
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
|
|||
| é. sz. 47,93895°, k. h. 22,37756° | |||
| Kocsord weboldala | |||
Kocsord község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Mátészalkai kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Nevének eredete [szerkesztés]
A falu neve növényi eredetű: a kocsord (vagy disznókömény) kórós növény, amelynek kénszagú gyökere van. E növénynevet jelentő szó vált helynévvé.
Eredetileg természeti név volt, és területet jelölt, később átvitellel a településre vonatkoztatták (Szab.szatm,64, FNESz.) A növényt a 16. században gyógynövénynek is gyakran használták. Kevésbé valószínűen a névadás személynévi használaton keresztül is történhetett (1276: Kochord szn., FNESz.)
Fekvése [szerkesztés]
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén, a Nyírségben fekvő Kraszna-parti település. Mátészalka 4 km, Győrtelek 3 km, Tunyogmatolcs 8 km, Fehérgyarmat 13 km, Ököritófülpös és Porcsalma 14 km távolságra található.
Megközelíthető a 49-es főúton; vonattal a Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta- illetve a Mátészalka–Csenger vonalon.
Története [szerkesztés]
Kocsordot 1270-ben említik először az oklevelekben, a Káta nemzetség-beli Panyit fia Ábrahám végrendeletében, ahol vámját említik: tributum de Kochurdhyda. Mint hídvám mellett fekvő útőrző pont, Kocsord is fontos királyi hely volt.
1277-ben már a Csaholyi család tulajdona, mivel akkor már ők szedték a vámot a kocsordi hídon. A középkorban nagyrészt a Csaholyiak uradalmához tartozik. 1317-ben a kocsordi hídvámot a szatmári ispán a Balog-Semjén nemzetség-beli Mihály fia Mihály fia Mihály mesternek adományozta.
1399-ben mikor Mácsa falu (Ököritófülpös mellett) elpusztult, annak lakosait is Kocsordra telepítették.
A 15. század-ban két település állt itt: Kis-Kocsord (Hidas-Kocsord), melyet 1477-ben említenek először, és Nagy-Kocsord, melynek a 14. század elején már temploma is állt. 1415-ben az itteni rév és vám a Cudar családé volt.
1547-ben - Csaholyi Annával kötött házassága révén férjéé, Bribéri Melith György-é lett, aki itteni birtokán erődített kastélyt épített, majd azt öccsére, Péterre hagyta. A 16–17. században a falu majdnem teljesen kihalt.
1696-ban a szatmári vár birtokai közé tartozott, majd különböző nemesi családok szerezték meg.
A 19. század elején a gróf Dégenfeld, Ilosvay, Patay, Kende családok voltak legnagyobb birtokosai. Az 1800-as évek elején birtokosa volt az Ujhelyi család is.
A 20. század első évtizedeiben özv. Tisza Kálmánné Dégenfeld Schonburg Ilona, majd fia Tisza Lajos volt birtokosa (Maksai F.:161, Borovszky S.:100, Szab.Szatm.64).
1851-ben 884, 1910-ben 2284, 1930-ban 2458, 1984-ben 3192 lakosa volt.
A Tanácsköztársaság bukása után a falu határában, a Kraszna-híd környékén zajlott le a Székely Hadosztály és a román intervenciósok csatája. A csata helyén, a Kraszna híd mellett áll a Székely Emlékmű.
A falu lakói az évszázadok során sokat szenvedtek a Kraszna folyó árvizeitől.
A falu közlekedése jó, itt halad el a szatmári terület mindkét vasútvonala Csenger, illetve Zajta felé. A környező falvakkal sűrű autóbuszjárat köti össze a települést.
A Mátészalka szomszédságában lévő település az elmúlt években, évtizedekben sokat fejlődött, sok új lakóház, közintézmény, bolt, vendéglátóhely, stb. épült a faluban.
Népcsoportok [szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Sándor [szerkesztés]
Részben Kocsord, és részben Mátészalka határába olvadt Sándor Árpád-kori falu is.
Nevének eredete [szerkesztés]
Hogy a település neve puszta személynévből keletkezett-e, vagy csak személynévi forma, és a Sándortelke (1325: Alexteleky, 1327: Alexanderteluke) szerkezetből vonódott-e el, nem eldöntött.
A Sándor nevet az olasz Sandro latinosításából származó magyar alakulatnak tartja Melich, török eredetű személynévnek Pais. A Sándor és az Alexander nevek azonosításának 1325-re már meg kellett történnie (Szab.Szatm.65).
Története [szerkesztés]
Neve 1325-ben tűnik fel, mint telekhely Alexteleky néven. W.Vityi Z. kutatásai szerint Csaholyi Jánosé volt, és Maksai feltételezése ellenére sohasem volt a szomszédos szalka tulajdonosának, Karászi Sándornak a birtoka.
1429-ben a Csaholyi családbeliek új adományt kapnak rá.
1547-től a Csaholyi család leányági örököseié.
1695-ben a szatmári vár birtokai közé tartozik.
1727-ben Szatmári Bence Sámuel is részt kapott benne (Maksay 204.,Borovszky 112, W.Vityi 12, 16).
Sándor település jobbágylakosságát 1400-ban említik először. A török kor után, a XVIII. század elején a terjedő viznek esett áldozatul. Szirmay szerint a Kraszna folyó vizének két oldalára telepített falut lakosai a gyakori árvizek miatt elhagyták, és e pusztán maradt részt szántásra, s kaszálásra használták.
Az egykori falu emlékét a Pusztasándor, (Sándor puszta, Sándor)nevű dűlő és külterületi lakott hely őrzi.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Református templom [a templom udvarán található gróf Tisza Lajos sírja]
- Unitárius templom (Kocsord)
- Az Ojjektum (Fogarasi Árpád-építette atombunker)
- Tisza-kastély - Gróf Tisza Lajos-féle kastély, egykor kórház. Ma már magántulajdon, feltehetőleg a család leszármazottjai kapták kézhez. Parkja természetvédelmi terület.
- Székely hadosztály emlékműve
Ismert lakói [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- Borovszky Samu: Szatmár vármegye
- Maksay Ferenc: A középkori Szatmár vármegye
- Pesty Frigyes: Szatmár vármegye
- Kálnási Árpád: A Mátészalkai járás földrajzi nevei
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Kocsord települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Kocsord község hivatalos weboldala
- kocsordi Unitárius Egyházközség
- Az "ojjektum" a Google Maps térképén.
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
|
|||||||
