Kiss Ferenc (orvos)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kiss Ferenc
Kiss Ferenc (1889-1966) orvos.jpg
Arcképe SZTE EK gyűjteményéből
Született 1889. szeptember 7.
Nagyszalonta
Elhunyt 1966. április 6. (76 évesen)
Budapest magyar

Kiss Ferenc (Nagyszalonta, 1889. szeptember 7.Budapest, 1966. április 6.) Kossuth-díjas magyar orvos, anatómus, egyetemi tanár.

Kutatási területe[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mikrocirkulációs anatómia; a vegetatív idegrendszer komparatív anatómiája; spirális és vegetatív dúcok hisztológiája; vegetatív idegvégződések; plasztikus kondenzor.

Életrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vallásos földműves szülők gyermekeként látta meg a napvilágot. Elemi- és középfokú tanulmányait Nagyszalontán és Székelyudvarhelyen végezte. Felsőfokú tanulmányokat a kolozsvári egyetemen folytatott az orvostudományi szakon. Orvosi diplomáját 1909-ben kapta kézhez. Pályáját a kolozsvári egyetem Leíró- és Tájbonctani Intézetében kezdte, 1909–1917 között itt dolgozott, majd 1917-ben a budapesti egyetem Anatómiai Intézetében folytatta munkásságát 1929-ig. 1924-ben a budapesti egyetemen habilitálták egyetemi magántanárrá „Tájanatómia” tárgykörből.

Szegedi leányt vett feleségül, és a szegedi egyetemre ment kutatni és oktatni a Leíró- és Tájbonctani, valamint a Szövet- és Fejlődéstani Intézetbe, 1929 szeptemberében, negyvenévesen már Szegeden volt, mint kinevezett professzor a Kolozsvárról Szegedre átmentett egyetemen. 1934-től a budapesti Anatómiai Intézet tanszékvezető egyetemi tanára, majd egyetemi tanára haláláig. 1952-ben az orvostudományok doktora tudományos fokozatot érte el.

1959-ben, hetvenedik születésnapján a budapesti Anatómiai Intézetben – amelynek hosszú ideig vezetője és élete végéig munkatársa volt –, 50 éves szakmai szolgálatát és 30 éves professzori működését ünnepelték. Ott mondta el, hogy keresztyén szemléletemben a gyakorlati szociális eszme és népünkhöz való ragaszkodás domináló, és örülök, hogy a mai autoritások ezt megbecsüléssel és azzal a meggyőződéssel nézik, hogy rám mindig számíthatnak…" Csillik Bertalan, az orvostudományok doktora megjegyzése: "Prof. dr. Kiss Ferenc igazi nagy tudományos felfedezése az alábbi közleményben olvasható:

Innervation of collageneous fibers: a kollagén rostok beidegzése (Láng A. társszerzővel, Ideggyógyászati Szemle 7: 73-74. 1954.), amit azóta számos elektronmikroszkópos és elektron-immunhisztokémiai vizsgálat igazolt."

Tudományos hírneve révén a félvilágot bejárta, Frankfurt, Köln, London (1912), Németország, Anglia (1920), Franciaország, Anglia (1930), Amerikai Egyesült Államok (1947-48, 6 hónap), Anglia, USA, NSZK, Franciaország, Svájc (1963, 1 év), két hónapot töltött Szovjetunióban is, ahol szintén nagy megbecsülés övezte. Nyolc egyetemi tankönyvet írt, Szentágothai Jánossal együtt írt Anatómiai Atlaszát tíznél több nyelvre lefordították. Számos tudományos közleménye hazai és külföldi folyóiratokban látott napvilágot. (Egyik legkorábbi közleménye német nyelvű: Anatomisch- histologische Untersuchungen über die Erektion. In: Z. Anat. EntwickI. - Gesch. 1921. Prix L'allemand-díjjal kitüntetve).

Egész életén át humanista és vallásos világnézetű tudós volt, már 1934 előtt a szegedi anatómiai intézetbe (Kossuth Lajos sgt.) is behatoló rasszista garázdákkal szemben tevőlegesen fellépett, a második világháború alatt zsidó származású polgártársainkat mentette az elhurcoltatástól, a Rákosi-rendszer atrocitásai ellen 1956-os forradalomban lépett fel. 1959-ben Kiss Ferenc hetvenedik születésnapját ünnepelte a budapesti Anatómiai Intézet, ahol ő a következőket mondotta: „...keresztyén szemléletemben a gyakorlati szociális eszme és népünkhöz való ragaszkodás domináló, és örülök, hogy a mai autoritások ezt megbecsüléssel és azzal a meggyőződéssel nézik, hogy rám mindig számíthatnak... - ez így is volt igaz, mert az Anatómiai Intézet keretén belül a kormány külön kutatórészleget kívánt létesíteni, az ő személyéhez kötötten."[1]

Kötetei (válogatás)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az ember anatómiájának atlasza, 1-3. köt. (Szentágothai Jánossal) Budapest, 1951., 315 + 286 + 308 p. (34 kiadást ért meg, angol, német, orosz és spanyol nyelven is megjelent).
  • Rendszeres bonctan. (Társszerzőkkel) 1-2. köt. Budapest, 1953. 207 + 316 p. (9 kiadást ért meg).
  • Tájanatómia 9. kiad. Budapest, 1967. 239 p.

Szerkesztőbizottsági tagság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Acta Anatomica, Basel (1946–66);
  • Excerpta Medica, Amsterdam (1947–66).

Társasági tagság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Korányi Sándor Társaság;
  • Erdélyi Múzeum-Egyesület orvosi szakosztály (Kolozsvár) tiszteleti tag;
  • Kolozsvári Román Orvostársaság (1932–) tiszteleti tag;
  • Anatomische Ges. Soc. d'Anthropologia, Paris;
  • Association des Anatomistes (1934–);
  • Royal Society of Medicine (1957–);
  • Scientific Society of Nuclear Haematology (1965–).

Díjak, elismerések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Prix L'allemand (Francia Akadémiától, 1932);
  • Prix Fauvelle (Francia Antropológiai Társaságtól, 1934);
  • Kossuth-díj ezüst fokozat (1952);
  • Munka Érdemrend ezüst fokozat (1959 és 1961).

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szegedi Egyetemi Almanach : 1921–1970. Szeged, Márta Ferenc rektor, 1970. Kiss Ferenc szócikkét lásd 334-335. p.
  • Szegedi Egyetemi Almanach. 2. köt., Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem : 1921–1996 / kiad. Dobozy Attila ; szerk. Biz. Mikó Tivadar, Marton János, Farkas Gyula ; szerk. Papp Kornélia, Marton János]. Szeged : SZOTE, 1997. Kiss Ferenc lásd 177. p.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kiss Ferenc (orvos) témájú médiaállományokat.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szentágothai János: Kiss Ferenc : 1989–1966. In: Orvosi Hetilap, 1966.