Fehér aszfodélosz
 |
||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
| Magyarországon védett Eszmei érték: 10 000 Ft |
||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
|
||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Asphodelus albus Willd. |
||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Fehér aszfodélosz témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Fehér aszfodélosz témájú médiaállományokat. |
A fehér aszfodélosz (Asphodelus albus) a fűfafélék (Xanthorrhoeaceae) családjába, az Asphodelus nemzetségbe tartozó évelő növényfaj.
Egyéb nevei: genyőte, fehér genyőte, királyné gyertyája.[1]
Tartalomjegyzék |
Elterjedése [szerkesztés]
A mediterrán vidékeken őshonos. Magyarországon főleg a Kemenesháton és a Dunántúl délnyugati részén nő. Elterjedésének északi határa Vas megyében, Sitke közelében van. Védett, reliktum faj.
Megjelenése [szerkesztés]
100–120 cm magasra növő, koloncos gyökerű, levélrózsás növény. Sötétzöld levelei háromszögletűek, sötétzöldek. Gyertyára emlékeztető szárán vannak fehér virágai. Termése tojásdad alakú tok.
Életmódja, élőhelye [szerkesztés]
A mészkerülő lomberdőket kedveli; Magyarországon a cseres–tölgyesek, gyertyános–tölgyesek, nyíresek aljnövényzetében nő.
Felhasználása [szerkesztés]
Gyökérgumóját az ókortól ették; a középkorban királyi eledelnek nevezték.
|
|||||
Források [szerkesztés]
- Kemenesalja-Marcalmente kistérség
- Terra alapítvány
- D. Nagy Éva: Vadvirágok 2. Búvár Zsebkönyvek, Móra, 1976., p. 14.
