Király Tibor

Király Tibor
Született	Málca, Csehszlovákia 1920. július 11. (92 éves)
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	jogtudós, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja
Díjak	Széchenyi-díj (1991)

Király Tibor (Málca, Csehszlovákia, 1920. július 11. –) Széchenyi-díjas magyar jogtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A büntetőeljárás-jog és annak története neves kutatója. Nevéhez fűződik több büntetőeljárási jogszabály tervezése, valamint a büntetőeljárás oktatásának aktualizálása. 1961 és 1967, valamint 1976 és 1980 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogtudományi Karának dékánja volt. 1967 és 1970 között az ELTE rektorhelyettese.

Életpályája

Egyetemi tanulmányait a pozsonyi Komenský Egyetemen jogi karán kezdte, ahol 1943-ban szerzett diplomát, majd a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Jogtudományi Karán szerzett másoddiplomát 1948-ban.

Pályafutását gyakorló jogászként kezdte, majd 1951-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogtudományi Karának büntetőjogi és eljárásjogi tanszékének oktatója lett. Az oktatói ranglétrát végigjárva 1962-ben kapta meg egyetemi tanári kinevezését. Előtte egy évvel a kar dékánjává választották, a tisztséget 1967-ig viselte, ekkor lett az egyetem rektorhelyettese három évre. 1971-ben a Művelődésügyi Minisztérium felsőoktatás-politikai főosztályvezetőjévé nevezték ki, ezt a tisztséget 1974-ig töltötte be. Két évvel később ismét négy évre az egyetem dékánjává választották. 1990-ben professor emeritusi címet kapott.

1959-ben védte meg az állam- és jogtudományok kandidátusi, 1971-ben akadémiai doktori értekezését. Az MTA Állam- és Jogtudományi Bizottságának lett tagja. 1979-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1987-ben pedig rendes tagjává választotta. 1980 és 1984 között a Tudományos Minősítő Bizottság titkára volt. 1988-ban a tudományos köztestület megbízott főtitkár-helyettesévé nevezték ki, amely pozíciót 1990-ig viselt. 1993 és 1996 között pedig az MTA elnökségének tagja volt. Akadémiai munkája mellett 1991-ben a Magyar Jogászegylet elnökévé választották, 1995-ben pedig a szervezet tiszteletbeli elnöke lett. 1984 és 1999 között a Nemzetközi Büntetőjogi Társaság (Association Internationale de Droit Pénal) magyar nemzeti csoportjának elnöke, 1984 és 1994 között pedig a társaság igazgatótanácsának volt tagja. Ezenkívül a Pro Renovada Cultura Hungariae Alapítvány, a Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriumának tagja, valamint a Biztonságos Magyarországért Közalapítvány kuratóriumának elnöke volt (utóbbinál 2001–2005-ben). A Kossuth- és Széchenyi-díj bizottság, illetve az Acta Juridica című tudományos szakfolyóirat szerkesztőbizottságának tagjaként is tevékenykedett.

Munkássága

Kutatási területe: a büntetőeljárás-jog. Munkássága e tudományterület alapvető elméleti és jogtörténeti kérdéseit fogta át. Publikációinak nagyobb részében az eljárási garanciák és a perbeli döntés igazságosságával, illetve ennek valószínűségének problémáival foglalkozott.

Munkássága kiterjedt a bírói megismerés folyamatára is. Kiemelkedőek az ártatlanság vélelméről, a felmentő ítéletről, valamint az ügyfélegyenlőségen alapuló tárgyalás elvéről szóló tanulmányai is. Több jelentős törvény, így az 1993-as felsőoktatási és az 1998-as büntetőeljárás-jogi törvény kodifikációs előkészítésében is részt vett. Számos tankönyv szerzője, társszerzője.

Családja

Nős, felesége Roland Julianna bíró, a Fővárosi Bíróság polgári ügyeket vizsgáló tanácselnöke volt. Házasságából egy leány- (Júlia, kertészmérnök), illetve egy fiúgyermek (Gábor jogász) született. Testvérei: Király Péter (1917) nyelvész, szlavista, a nyelvtudományok doktora, Király Balázs (1923) tanár és Király Margit (1916).

Díjai, elismerései

• Akadémiai Díj (1965)
• Apáczai Csere János-díj (1980)
• Széchenyi-díj (1991) – A humánus büntetőjog és büntető eljárási jog tudományos megalapozásáért, oktatás- és tudományszervező tevékenységéért.
• Szent-Györgyi Albert-díj (1992)
• A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1994)
• Pro Renovada Cultura Hungariae Alapítvány fődíja (1995)
• Az ELTE és a Miskolci Egyetem díszdoktora.
• Bethlen Gábor-díj (2010)
• Akadémiai Aranyérem (2011)

Főbb publikációi

• A védelem és a védő a büntető ügyekben (1962)
• Büntetőítélet a jog határán (1972)
• A büntető eljárási jog alkotmányos szabályozása (1986)
• A büntető hatalom korlátai (1988)
• Büntetőeljárási jog (Pusztai Lászlóval, 2000)
• Szemelvények ötven év büntetőjogi és más tárgyú tanulmányaiból (gyűjtemény, 2005)
• Büntetőeljárási jog (2007, negyedik kiadás)
• Vuchetich Mátyás: Institutiones Juris Criminalis Hungarici (latinból fordítás, 2007)

Források

• A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 II. (I–P). Főszerk. Glatz Ferenc. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ. 2003. 763–674. o.
• MTI Ki Kicsoda 2009, Magyar Távirati Iroda Zrt., Budapest, 2008, 577. old., ISSN 1787-288X
• Adatlap a Magyar Tudományos Akadémia honlapján