Kiberbűnözés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A kiberbűnözés számítógépek, és számítógépes rendszerek segítségével vagy számítógépek és hálózatok kárára elkövetett elkövetett bűncselekmények tartoznak ide. Külön kategória képeznek azok a számítógéphez kapcsolódó bűncselekmények is amelyeket a törvény más tényállás alapján büntet (például pedofília).

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1980-as, 90-es években a kiberbűnözés jószerivel kimerült a vírus illetve féreg (worm) támadásokban. Ezek ugyan okoztak bizonyos károkat, de ezek a károk jelentéktelenek maradtak. A 21. század új kiberbűnözési formákat hozott. Megjelentek a rosszindulatú szoftverek (malware), gyökércsomagok (rootkits), és célzott támadások. A támadások, ma már legtöbbször egyedi felhasználók ellen irányulnak. Zömében bankok, és bankszámlák ellen. A kiberbűnözés legelterjedtebb formája a számítógépes csalás (computer-based fraud)

Felosztása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fontos kvalifikációs szempont, hogy a számítógép milyen kapcsolatban van a bűnelkövetéssel:

Számítógép segítségével elkövetett bűnözés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ebbe a csoportba a jogalkotók általában a számítógép, számítástechnikai eszközök, és az Internet felhasználásával elkövetett csalást és hamisítást sorolja.

  • Számítástechnika eszközökkel elkövetett csalásnak minősül minden olyan szándékos vagyoni károkozás, amit számítógépes adatok felvitelével, megváltoztatásával, vagy törlésével okoztak.
  • Számítástechnikával kapcsolatos csalás az olyan illetéktelen adatbevitellel, adatmódosítással, vagy adattörléssel létrehozott adatok felhasználása aminek a célja, hogy valamilyen jogi eljárásban előnyhöz jusson a felhasználó.

Számítógépre (számítógép-hálózatokra) irányuló bűnözés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kiberbűnözésnek ebbe a csoportjába a számítógép, pontosabban a számítógépen tárolt adatok, megbízhatósága, sértetlensége, és elérhetősége ellen irányuló támadások tartoznak:

  • Számítógép rendszerbe történő jogosulatlan belépés
  • Számítógépek közötti adatcsere jogosulatlan lehallgatása. Ez a bűncselekmény megvalósulhat az adatok titkosításának megsértésével de az üzeneteket továbbító elektromágneses hullámok elfogásával és lehallgatásával is.
  • Informatikai rendszerben tárolt adatok megsértése. Ez lehet az adatok jogosulatlan törlése, megrongálása, szándékos megkárosítása, megváltoztatása. Különös tekintettel a számviteli adatok tárolására és megőrzési idejére vonatkozó törvényekre.
  • Számítástechnikai rendszerek megsértése. Ez megvalósulhat nem csak a rendszer szándékos tönkretételével, hanem a számítógépbe, vagy számítástechnikai rendszerbe, annak működését zavaró vagy tönkretevő adatok, programok (vírusok, férgek, stb.) bevitelével is.

Számítógéphez kapcsolódó bűnözés (incidental)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ehhez a kategóriához tartoznak azok a bűncselekmények amelyek a számítógép és az Internet megjelenése előtt is büntetett a jog. A két legismertebb ilyen bűncselekmény

Számítógép-rendszerekbe történő engedély nélküli behatolás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Internet elterjedésével kialakult világhálózatba egyaránt összekapcsolódnak a magánhasználatba lévő számítógépek, az üzleti szféra gépei és a hivatalok, az államhatalom gépei. Ezzel együtt megjelent a számítógép rendszerekbe történő engedély nélküli behatolás (computer trespass) bűncselekménye is. Ez a forma az Internet korában egyszerre érinti egyes államok jogrendszerét és a nemzetközi jogot is. Abban az esetben, ha a behatoló és a megtámadott ugyan azon állam fennhatósága alá tartozik a jogszolgáltatás nemzeti kereteken belül marad. De ha a két fél lakóhelye, székhely különböző országokban van, amelyek ráadásul legtöbbször nem rendelkeznek közös határral, a nemzetközi jog és nemzetközi szerződések vonatkoznak rá. Az engedély nélküli behatolást a legtöbb országban bűncselekménynek minősítik.

A Számítástechnikai bűnözésről szóló egyezmény[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Európa Tanács 2001. november 23-án Budapesten [1] fogadta el a Számítástechnikai bűnözésről szóló egyezményt. Az egyezmény 2004 július 1-jén lépett életbe, miután az Európa Tanács 5 tagállama köztük hazánk ratifikálta azt. 2011 október 1-ig az Európa Tanács 31 tagja és az Egyesült Államok ratifikálta az egyezményt. [2]

Az egyezmény védeni kívánja a számítástechnikai rendszerek, hálózatok, adatok hozzáférhetőségének sérthetetlenségét az ilyen rendszerek titkosságát. Biztosítani az ilyen rendszerek hálózatok adatok visszaélésszerű használatának megelőzését. Az egyezmény bűncselekménnyé nyilvánítja az ilyen cselekményeket. És meghatározza a kiberbűnözés elleni hatékony fellépést lehetővé tevő felderítést, nyomozást, és üldözést nemzeti és nemzetközi szinten biztosító jogköröket és rendelkezéseket.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]