Khthonoszi bolygó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A khthonoszi bolygó egy olyan feltételezett égitest-típus, amely korábban gázóriás volt, de az anyacsillagától való kis távolsága miatt elveszítette hidrogén- és héliumburkát. Ami maradt: egy kőzetbolygó vagy fémbolygó.[1][2]

A görög khthonosz szó „föld alatti”-t jelent.

A HD 209458 b (Osiris) példa egy olyan exobolygóra, amelytől a központi csillag épp most szippantja el a légkörét, bár a csillagászok nem tekintik khthonoszi bolygónak, és arra sem számítanak, hogy a jövőben ilyenné válik.

Van egy olyan feltevés, hogy a Merkúr is khthonoszi bolygó, bár erre nincs bizonyíték.

A CoRoT-7 b lehet az első olyan exobolygó, ami khthonoszi bolygó.[3][4]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Hébrard G., Lecavelier Des Étangs A., Vidal-Madjar A., Désert J.-M., Ferlet R. (2003): Evaporation Rate of Hot Jupiters and Formation of Chthonian Planets [1][halott link]
  2. Extrasolar Planets: Today and Tomorrow, ASP Konferencia (2003. június 30. – július 4.) anyaga, 321. kötet, Szerk.: Jean-Philippe Beaulieu, Alain Lecavelier des Étangs és Caroline Terquem, Párizsi Asztrofizikai Intézet.
  3. Exoplanets Exposed to the Core. AstroBiology Magazine, 2009. április 25. (Hozzáférés: 2009. július 13.)
  4. Super-Earth 'began as gas giant'. BBC News, 2010. január 10. (Hozzáférés: 2010. január 10.)