Kertész K. Róbert
| Kertész K. Róbert | |
 | |
| Született | Kertész Károly Róbert 1876. június 9.[1][2] Budapest[2] |
| Elhunyt | 1951. augusztus 28. (75 évesen)[1] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | |
| Tisztsége | államtitkár |
| Iskolái | Magyar Királyi József Műegyetem (–1898) |
| Halál oka | tüdőrák |
| Sírhelye | Farkasréti temető (40-1-15/16)[3][4] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kertész K. Róbert témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kertész Károly Róbert (Budapest, 1876. június 9. – Budapest, 1951. augusztus 28.) magyar építész, államtitkár, utazó, egyetemi magántanár, szakíró. Kertész Róbert újságíró édesapja.
Életpályája
Oklevelét a budapesti műegyetemen szerezte, 1900 és 1908 között tanársegédként dolgozott az ókori építészet tanszékén volt tanársegéd. 1908-ban a vallás- és közoktatásügyi minisztériumba került, ahol előbb az építési, majd 1922 és 1934 között a művészeti osztály vezetője volt. államtitkár. Tanulmányútjai során bejárta Európát, Amerikát és a Távol-Keletet. 1918-ban a budapesti műegyetemen magántanári képesítést kapott a Kelet-ázsiai építőművészet tárgyköréből. Sváb Gyulával együttesen tervezte a gödöllői premontrei gimnáziumot.[5] Számos tervpályázat nyertese. Weichinger Károllyal együtt ő készítette el a budapesti Városközpont (az ún. Fórum) terveit. Az új Városháza tervpályázatán is ők ketten nyerték el az első díjat, a tervek azonban nem valósultak meg. Weichingerrel közös műveihez tartoznak továbbá a lőrinci erőmű lakótelepének rendezési terve és középületei. Ő tervezte a Napraforgó utcai kísérleti lakótelepen a Napraforgó u. 9. sz. házat.
Főbb írásai
- Japán művészete (Építőipar, 1905)
- Ceylon építészete (Magyar Mérnök és Építész Egylet Közleményei, 1906)
- Képek Ázsia Keletéről (Budapest, 1906)
- A magyar parasztház (tervgyűjtemény, Sváb Gyulával együtt, Bp. 1907)
- Nemzeti építőművészet (Bp., 1916)
Jegyzetek
- ↑ a b BnF források (francia nyelven)
- ↑ a b FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2023. április 27.)
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Ma a gödöllői egyetem.
Források
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
További információk
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
- Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937].
- Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940.
- Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
- A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. Bp., 1930. Europa ny.
- Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., [1932].
- Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1929.
- Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929].
- Magyar utazók lexikona. Szerk. Balázs Dénes. Bp., Panoráma, 1993.
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.