Keogram

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A keogram showing the plot based on the marked slice of the images taken by the camera of the auroral display above.
Az alul látható keogram a fenti, teljes eget mutató kamera képének közepén a szürkével jelölt keskeny részek időrendi sorrendben, egymás mellé másolásával jön létre.

A keogram ("keo" a "Keoeeit" szóból – inuit szó az " Aurora Borealis "-ból) egy olyan megjelenítési mód, amely a sarki fény intenzitását mutatja, az égboltot (lehetőleg a teljes égboltot) mutató kamera képéből rendszeres időközönként kivágott keskeny szeletek sorban egymás mellé másolásával. Ez a keskeny sáv a kamera képén, ahonnan a képszeleteket kimásolják, az északi féltekén észak-déli tájolásban, a déli féltekén pedig dél-észak tájolásban felfelé néz.[1] Az így létrehozott keogram az égbolt adott sávján megjelenő sarki fény időfüggő grafikonját alkotják.[2] Ez lehetővé teszi az adott éjszakán az általános sarki fény aktivitást könnyű felismerését, függetlenül attól, hogy az időjárási viszonyok megszakították-e vagy sem. Emellett lehetővé teszi azoknak azon térségek koordinátáinak (szélességi és hosszúsági fokok) meghatározását, ahol a sarki fény látható.[3]

A keogramok használatát az 1970-es években kezdték el Eather és munkatársai. Ez a korábbiaknál gyakorlatiasabb és hatékonyabb módszer volt a sarki fény aktivitásának meghatározására a felvett éjszaka folyamán, emellett részletes képet ad annak mozgásáról, amelynek fényét a látható spektrumon kívüli hullámhosszakon is rögzítik.[4] Így a keogramokat arra is használják, hogy a Föld ionoszférájában az egyenlítői plazmabuborékok (EPB) körülményeit elemezzék, és előrejelzéseket adhassanak a zonális sodródásukra alacsonyabb földrajzi szélességeken.[5]

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Keogram című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. CMR preview
  2. Tesema (2022. január 4.). „Types of pulsating aurora: comparison of model and EISCAT electron density observations” (angol nyelven). Annales Geophysicae 40 (1), 1–10. o. DOI:10.5194/angeo-40-1-2022. ISSN 1432-0576. (Hozzáférés: Hiba: Érvénytelen idő.)  
  3. Kauristie: FMI Scientist's Guide to Keograms. space.fmi.fi
  4. Sebastian Lay, Jo Vermeulen, Charles Perin, Eric Donovan, Raimund Dachselt, Sheelagh Carpendale: "Slicing the Aurora" (October 2016). https://imld.de/cnt/uploads/Lay-2016_Slicing-the-Aurora_VisAP16.pdf
  5. Vargas (2020. január 16.). „Mean Zonal Drift Velocities of Plasma Bubbles Estimated from Keograms of Nightglow All-Sky Images from the Brazilian Sector”. Atmosphere 11 (1), 69. o. DOI:10.3390/atmos11010069. (Hozzáférés: Hiba: Érvénytelen idő.)