Katona József

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Katona József
Katona József Kimnach László 1893.jpg
Született 1791. november 11.
Kecskemét
Elhunyt 1830. április 16. (38 évesen)
Kecskemét
Szobra Szegeden
Tudományos Gyüjtemény címlap 1821, ötödik év, IV. kötet
Értekezés első oldala
Katona József arcképe emlékbélyegen (1961)

Katona József (Kecskemét, 1791. november 11. – Kecskemét, 1830. április 16.) a magyar drámairodalom kiemelkedő alakja.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Édesapja Katona József takácsmester, édesanyja Borbák Ilona. Elemi tanulmányait 1798-1802 között a kecskeméti római katolikus iskolában végezte. A gimnáziumi éveket a pesti, kecskeméti és szegedi piaristáknál töltötte.

Az utolsó filozófiai évet (18091810) és a jogot Pesten végezte (1813). 1816-ban letette az ügyvédi vizsgát és először mint Halász Bálint ügyvéd segédje, később önálló ügyvédként működött Pesten 1820-ig.

1811-től bekapcsolódott a Második Pesti Magyar Játékszíni Társaság munkájába. Műkedvelő színészként darabokat fordított, dramatizált Békési József álnéven. 1812-ben „delectans actor”ként a pesti együtteshez szerződött. A színház iránti szenvedélyét fokozta Déryné Széppataki Róza iránti elfojtott szerelme. A fordítások és lovagregények dramatizálása után megírta A Luca széke című karácsonyi játékát, majd pedig rátért az önálló történelmi drámákra, melyek közül figyelemre méltóak a Žiśka (1813) és a Jeruzsálem pusztulása (1814). A drámaírói pályának már épp készült hátat fordítani (e szándékát a Zsiska c., 1813-ban megjelent szomorújátéka előszavában taglalta), mikor 1814-ben az Erdélyi Múzeum c. folyóirat pályázatot hirdetett a kolozsvári Nemzeti Színház megnyitásakor előadandó történeti drámára. A pályázatra beküldte fő művét, a Bánk bánt (melynek első változatát 1815-ben írta, a darab ősbemutatójára 1833-ban került sor Kassán). A pályázat eredményhirdetésekor Katona művét meg sem említették, az sem tudható biztosan, hogy valóban megérkezett-e a címzetthez. Lehetséges (de közel sem biztos), hogy más darabokat is küldött, például a Jeruzsálem pusztulása címűt, illetve néhány szerző neki tulajdonítja a bírálóbizottság által bántóan ironikus kritikában részesített Kun László c. szomorújátékot is; bár a korabeli közvélemény ezt Kisfaludy Sándornak tulajdonította. 1819-ben a székesfehérváriaknak átdolgozza a Bánk bánt, de a cenzor nem engedélyezi az előadást.

1815-ben, amikor állandó épület és támogatás híján feloszlott a pesti színtársulat, Katona felhagyott a színészettel, letette az ügyvédi esküt. 1820. november 3-án már Kecskeméten lakott, megválasztották alügyésznek. Még ebben az évben megírja híres röpiratát; Mi az oka annak, hogy Magyarországban a játékszíni költőmesterség lábra nem tud kapni? Az írásban közölt tények: az állandó kőszínház, a nemzeti öntudat hiánya, a könyvformában való megjelenés nehézségei, a cenzúra működése. Az értekezés először a Tudományos Gyűjtemény, 1821-ben megjelent IV. kötetében volt olvasható. 1826. november 23-tól Kecskemét főügyésze lett és irodalommal nem foglalkozott tovább. Ebben az évben egy színház tervrajzát is elkészítette a kecskeméti tanács számára.

1830-ban a mostani kecskeméti városháza előtt szívrohamban halt meg. Az írója halála után "legelső nemzeti drámává" magasztosult Bánk bán elhomályosítja Katona többi művét, holott a színművek mellett jelentős költeményeket írt (Idő, Andal, Gyermek-kor), több fontos, színházi és dramaturgiai kérdésekről szóló tanulmány szerzője volt, és értékes kutatásokat végzett Kecskemét város történetéről.

Drámafordításai, átdolgozott művek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kotzebue: A szegény lantos (Der arme Minnesänger), 1811
  • Kotzebue: Az örökség (Die Erbschaft), 1811
  • Hassaurek: A Mombelli grófok vagy az atya és az ő gyermekei (Der Vater und seine Kinder), 1811
  • Weissenthurn: Szmolenszk ostromlása (Die Bestürmung von Smolensk), 1811
  • Iffland: Az üstökös (Der Komet), 1812
  • (ismeretlen forrás): A Luca széke karácsony éjszakáján, 1812
  • (névtelen német lovagregény): A borzasztó torony vagyis a gonosz talált gyermek (Der böse Findling oder der Schauerturm), 1812
  • Veit Weber: Monostori Veronika, vagy harc két ellenkező igaz ügyért (Tugendspiel), 1812
  • Girzik: István, a magyarok első királya (Stefan, der erste König von Ungarn), 1813
  • Ziegler: Jolánta, a jeruzsálemi királyné, 1815
  • Müllner: A bűn (Die Schuld), 1816

Eredeti művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A farsangi utazás, 1811 (kézirata elveszett)
  • Aubigny Klementina, vagyis a vallás miatt való zenebona Franciaországban IV. Henrik alatt, 1813
  • Ziska, vagyis a husziták első pártütése Csehországban, 1813
  • Ziska, a táboriták vezére, 1813
  • Jeruzsálem pusztulása, 1814
  • A rózsa, vagy a tapasztalatlan légy a pókok között, 1814
  • Bánk bán, 1815; végleges változat 1819
  • Mi az oka, hogy Magyar Országban a' játékszíni Költő-mesterség lábra nem tud kapni? (tanulmány). Tudományos Gyűjtemény, 1821. április

Bánk bán feldolgozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 19-20. század fordulóján a kor világhírű olasz és német társulatai hozták el Budapestre saját Bánk bán változatukat, Katona József eredeti drámáját, saját fordításukban. Korabeli kritikusok szerint jobb előadásokban, mint valaha is játszották a magyarok.

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország számos településén viseli nevét utca, található köztéri szobra. Szülővárosa színháza mellett a világhírű budapesti társulat is a drámaíró nevét viseli.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Székely György (szerk.): Magyar Szinháztörténet, I. k., kezdetektől 1873-ig. Buda+Pest, 1990, BP., Akadémiai Kiadó
  • Kecskemét híres szülöttei

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
Katona József témában.
Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak
Katona József témában.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Katona József témájú médiaállományokat.