Karcsa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk Karcsa településről szól, a Karcsa (keresztnév)ről szóló lapot lásd ott.
Karcsa
Karcsa címere
Karcsa címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás Cigándi
Kistérség Bodrogközi
Jogállás község
Polgármester Dakos János[1]
Irányítószám 3963
Körzethívószám 47
Népesség
Teljes népesség 1839 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 40,55 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 43,70 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Karcsa (Magyarország)
Karcsa
Karcsa
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 18′ 42″, k. h. 21° 47′ 37″Koordináták: é. sz. 48° 18′ 42″, k. h. 21° 47′ 37″
Karcsa (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Karcsa
Karcsa
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén

Karcsa község Borsod-Abaúj-Zemplén megye Cigándi járásában, Miskolctól kb. 90 kilométerre északkeletre.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Karcsa a Bodrogköz legrégebbi települése. Elsőként 1186-ban említik, de már a honfoglalás előtt is lakott volt. A falut körülvevő mocsaras, nádas terület megvédte a tatárok és törökök dúlásától.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település lakosságának 93%-a magyar, 7%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[3]

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A karcsai templomról Tompa Mihály is megemlékezett. Részlet a költeményből: „Vándor! Bodrogközön megállj./ A csendes Karcsa partinál:/ Hol vándor eszterágok/ Lármás seregbe gyülnek,/ És hablakó buvárok/ Örvény ölébe tünnek./ Hol a sirály habokra csap,/ Gyorsan, miként a gondolat/ Midőn halászni megy:/ Ott látsz álmélkodással egy/ Veres márványból alkotott/ Régi templomot.„

A település legnevezetesebb műemléke, az Árpád-kori templom, amely országos jelentőségű műemlék. Román stílusú épület, amely két részból áll. A régebbi a 11-12. században épült körtemplom (rotunda), melynek hatkaréjos szerkezete Gerény és Kiszombor körtemplomáéval rokon. Ehhez épült hozzá a 12-13. században a nyugati hosszanti hajó, melynek bejárati oszlopfőit faragványok díszítik. A templomot jól faragható kőből építették, melynek forráshelye a közeli Zempléni-hegység. A kapuzat felett két faragott oroszlán látható. [1]

Környező települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alsóberecki (12 km), Bodroghalom (13 km), Karos (5 km), Nagyrozvágy (7 km), Pácin (3 km), a legközelebbi város: Sárospatak (22 km).

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Gerevich T. (1938): Magyarország román kori emlékei. (Die romanische Denkmäler Ungarns.) Egyetemi nyomda. Budapest
  • Gerő, L. (1984): Magyar műemléki ABC. (Hungarian Architectural Heritage ABC.) Budapest
  • Gervers-Molnár, V. (1972): A középkori Magyarország rotundái. (Rotunda in the Medieval Hungary). Akadémiai Kiadó, Budapest
  • Henszlmann, I. (1876): Magyarország ó-keresztyén, román és átmeneti stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése, (Old-Christian, Romanesque and Transitional Style Architecture in Hungary). Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest
  • Dercsényi D. (1972): Román kori építészet Magyarországon. Corvina, Budapest
  • Szilágyi A. (2008): A Kárpát-medence Árpád-kori rotundái és centrális templomai. Semmelweis Kiadó, Budapest
  • Bérczi Sz. (2010): Körtemplomok a Kárpát-medencében és Nyugat-Eurázsiában. TKTE, Budapest (ISBN 978-963-87437-6-3)
  • Szőnyi O. (É.n.): Régi magyar templomok. Alte Ungarische Kirchen. Anciennes églises Hongroises. Hungarian Churches of Yore. A Műemlékek Országos Bizottsága. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest.
  • Jósvainé Dankó K. (é.n.): Karcsa. Református templom. Tájak, korok múzeumok kiskönyvtára, 572. TKM Egyesület, Budapest

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Karcsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A nemzetiségi népesség száma településenként

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]