Kapolcs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kapolcs
Kapolcs címere
Kapolcs címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Veszprém
Járás Tapolcai
Kistérség Tapolcai
Jogállás község
Polgármester Márvány Gyula Tiborné[1]
Irányítószám 8294
Körzethívószám 87
Népesség
Teljes népesség 369 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 28,92 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 13,97 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kapolcs (Magyarország)
Kapolcs
Kapolcs
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 57′ 17″, k. h. 17° 36′ 20″Koordináták: é. sz. 46° 57′ 17″, k. h. 17° 36′ 20″
Kapolcs (Veszprém megye)
Kapolcs
Kapolcs
Pozíció Veszprém megye térképén
Kapolcs weboldala

Kapolcs község Veszprém megyében, a Tapolcai járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település a Káli-medence Tájvédelmi Körzetben, a Balaton-felvidéki Eger-patak völgyében ( a kapolcsiak Sédnek nevezik) fekszik, Budapesttől 149, Tapolcától 15, Veszprémtől pedig 30 kilométer távolságra a 77-es főút mentén.

Szomszédos települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A településen vélhetően már ősemberek is éltek (Pokol-lik), a falu felett emelkedő Királykőn pedig feltehetően Attila egyik vára állhatott. A település közelében vezetett a Budát az Adriai-tengerrel összekötő Via Magna, a rómaiak egyik nagy hadi útja, s valószínű, hogy a környék már lakott volt a rómaiak idejében is. Erre utalnak a község területén talált római emlékek és sírkő, amely a Keszthelyi Múzeumban van. Népvándorláskori arany sírlelet is előkerült az egyik Kossuth Lajos utcai építkezésnél. Ez a lelet a Veszprémi Múzeumban található.

A település nevét valószínűleg arról a Kapolcs nevű vezérről kapta, aki a kunok élén 1091-ben betört Erdélybe majd Biharba. I. László király azonban megállította a kunokat és megölte Kapolcsot. A kor szokása szerint a legyőzöttek egy részét letelepítették, s ők adták falujuknak a Kapolcs nevet.

A település nevét először egy 1092-ben kelt pannonhalmi apátsági levél említi, mint Kapulch falut. A Kapolcs név első ízben 1640-ben tűnik fel az iratok közt, addig Copulchoként, Kopulchoként, vagy Capulchként idézték – véglegesen 1846-ban veszi fel a Kapolcs nevet a település.

A reformáció során a lakosság jelentős része lutheránus lett, a gazdagabb réteg meg is maradt annak, míg a szegényebbek, az Esterházy uradalomban dolgozók, a birtoktalanok római katolikusok maradtak. A községben az iparosok és kereskedők révén zsidó közösség is élt a nyilas uralomig, saját templomuk is volt, amit az 1950-es években lebontottak. A községben a vallási felekezetek békében éltek egymással egyetlen incidenst (pogrom kísérlete) leszámítva, amely kívülről, Tapolca városából indult ki. Kapolcson azonban nem történt semmi, mivel a kapolcsi keresztények nem engedték be falujukba az idegen bajkeverőket.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 19. századra a település már 7-800 főt számlált, fejlett kézművesipara révén híressé váltak a kapolcsi fazekasok, tímárok, serfőzők, gombkötők, csizmadiák, szűrkészítők, vargák, szabók, asztalosok, kályhások, a legfontosabb ágazat azonban a malomipar volt: az Eger-patak vize mentén több malom (lapátkerekes és modernebb vízturbinás) is működött (a teljesség igénye nélkül: Kőszegi-malom, Szaller-malom, Valter-malom, Bíró-malom, Mezriczky-malom (metsző), Ilona-malom). 1948-tól az államosítások és a körzetesítés hatására, az iparát, munkahelyeit, gazdálkodását, hagyományait elvesztett település lélekszáma az elvándorlások következtében folyamatosan csökkent. Ma a legnagyobb gondot a munkanélküliség és a nyugdíjaskorúak nagy száma, a munkahelyek hiánya jelenti.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 19. század végén és a 20. század elején a vallási alapon szervezett leány- és legényegyletek Kapolcson is működtek. Bálok és saját maguk által előadott színházi előadások jelentették a faluban a kulturális életet. Ebben az evangélikus ifjúság járt élen.

Az 1950-es években politikai nyomásra a kulturális élet jelentősen visszafejlődött, bár a faluban még rendeztek műkedvelő előadásokat. Népviselet ebben az időben már nem volt látható. Később a népdalkörök országos vetélkedőin részt vettek és szép eredményeket értek el a kapolcsiak.

Az 1980-as évek végén a település volt a kiindulópontja a ma már több településen zajló Művészetek Völgye fesztiválnak. A kulturális rendezvény mostanra olyannyira összeforrott a település nevével, hogy például a falunak nincs is önálló internetes honlapja, a weboldalon főként a rendezvénnyel kapcsolatos információk találhatók meg. A fesztivál voltaképpen hét település: Kapolcs, Vigántpetend, Taliándörögd, Monostorapáti, Öcs, Pula és Nagyvázsony helyszínein zajlik. Az ötlet Márta István zeneszerzőtől, színidirektortól származik, aki a rendezvény fesztiváligazgatója.

A Művészetek Völgye fesztivál minden évben július végén, augusztus elején mintegy egy héten át tart. A rendezvények között színházi előadások, komoly-, nép- és világzenei koncertek, irodalmi estek és délutánok, kiállítások és mesterségek bemutatása szerepel. A Művészetek Völgye fesztivált 2007-ben tizenkilencedik alkalommal rendezték meg. A fesztivál 2008-ban Bűvészetek Völgye néven Kapolcs központtal került megrendezésre.

2009-ben a fesztivál anyagilag ellehetetlenült, így nagy, közösen szervezett fesztivált nem tartottak a völgy települései. Kapolcs július 22. és 26. között rendezte meg a kapolcsi völgytalálkozót, avagy a kapolcsi kőlevest.

2010-ben ismét megrendezésre került a Művészetek Völgye, a jubileumi huszadik alkalommal.

2011-ben a fesztivált július 22 és 31 között tartják.

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Kapolcs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]