Kallós Ede

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ferenczy Károly: Kallós Ede portréja (1889)

Kallós Ede (Hódmezővásárhely, 1866. február 22.Budapest, 1950. március 11.) magyar szobrászművész.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kallós Ede és Telcs Ede: Vörösmarty szoborcsoport
(Budapest, Vörösmarty tér, 1908)
Kölcsey Ferenc szobra
(Budapest, Batthyány tér)
Kallós Ede: Kossuth Lajos
(Makó, 1908)

Művészeti tanulmányait Budapesten, majd Párizsban, Henri Michel Antoine Chapu (1833-1891) mellett végezte. Itthon Dávid c. szobrával aratott sikert a Műcsarnokban. E műve a naturalista plasztika kiváló emléke, melynek hatására számos megrendelést kapott köztéri szobrok, épületdíszítő plasztikák és síremlékek alkotására. Az említett szobrászati műfajokon kívül portrékat festett, köztük Prohászka Ottokárról, Márkus Gézáról.

Köztéri művei (válogatás)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Budapesten[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vidéken[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Síremlékek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Díjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ladányi ösztöndíj (1892)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kallós Ede témájú médiaállományokat.
  • Művészeti lexikon. Szerk. Éber László. 1. köt. Budapest : Andor Győző, 1935. Kallós Ede l. 521. o.
  • Művészeti lexikon.2. köt. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1966. Kallós Ede l. 547. o.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]