Kőnig-egyenlőtlenség
- Ez a szócikk a halmazelméleti tételről szól. A gráfelméletiről a Kőnig-tétel (gráfelmélet) szócikkben olvashatsz.
A Kőnig-egyenlőtlenség a halmazelmélet egyik tétele, amely Kőnig Gyula matematikustól származik. A tétel szerint ha a kiválasztási axióma igaz,
tetszőleges indexhalmaz,
és
számosságok minden
értékre, amire
teljesül minden
esetén, akkor
ahol a bal oldalon az
számosságok összege, a jobb oldalon az
számosságok szorzata áll.
E tétel következménye, hogy
teljesül minden végtelen számosságra. Innen
adódik minden
,
számosságra, speciálisan
.
Bizonyítása [szerkesztés]
Legyen
,
két, páronként diszjunkt halmazok sorozata, amire
. Elég belátni, hogy van egy injektív, de nem bijektív 
Legyen
elem
-ből
-re. Legyen továbbá
. Ekkor egyértelműen van egy
, hogy
. Legyen
az a függvény, amire
. Ekkor
injektív.
Adva legyen most egy
, és defniáljuk
-t minden
-re
elemeként. Ekkor
az
helyen különbözik
-beli képétől. Mivel ez minden
-re teljesül,
nem szürjektív, és így nem bijektív.
Források [szerkesztés]
- Jech, Thomas: Set Theory, Springer-Verlag Berlin Heidelberg (2006), ISBN 3-540-44085-2.
- Kőnig Gyula: Zum Kontinuumsproblem, Mathematische Annalen 60 (1905), 177-180.
Fordítás [szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Satz von König (Mengenlehre) című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.


