Kúpcsigák

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Kúpcsigák
Dendroconus figulinus
Dendroconus figulinus
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Puhatestűek (Mollusca)
Osztály: Csigák (Gastropoda)
Alosztály: Valódi csigák (Orthogastropoda)
Alosztályág: Apogastropoda
Öregrend: Caenogastropoda
Rend: [1]
Alrend: Hypsogastropoda
Alrendág: Neogastropoda
Öregcsalád: Conoidea
Család: Kúpcsigák (Conidae)
Fleming, 1822
Alcsaládok
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Kúpcsigák témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kúpcsigák témájú kategóriát.

A kúpcsigák (Conidae) a csigák (Gastropoda) osztályában a Sorbeoconcha rend egyik családja mintegy 500 fajjal.

Származásuk, elterjedésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A meleg (trópusi, illetve mediterrán) tengerekben élnek, főleg az Indiai- és a Csendes-óceánban, az Ausztráliát és Új-Zélandot körülölelő meleg vizek partmenti területein, továbbá a Földközi-tengerben (egy faj, a mediterrán kúpcsiga, Conus mediterraneus) és Kalifornia déli vizeiben. Leggyakoribb, legismertebb fajaik a névadó kúpcsiga (Conus) nem tagjai:

Megjelenésük, felépítésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Amint ezt nevük is mutatja, házuk többé-kevésbé kúp alakú. A csigaház színe, illetve mintázata gyakorta élénk.

Támadásra és védekezésre egyaránt hosszú, hegyes végű, ormányszerű reszelőnyelvüket (radula) használják; ezzel testük, illetve házuk bármely pontját képesek elérni. A radulán mintegy húsz, eltérő mértékben érett méregtüske található. A kifejlett méregtüske közel egy centiméteres; egy-egy tüske csak egyszer használható (Kúpcsigák).

Életmódjuk, élőhelyük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ragadozók, a partközeli sáv lakói. Napközben megbújnak a mélyedésekben, a sziklák, zátonyok repedéseiben, és éjjel indulnak vadászni. Táplálkozás szempontjából három fő típusba:

  • a féregevők,
  • a puhatestűevők és
  • a halevők közé sorolják őket.

Az emberre a halevő fajok a legveszélyesebbek.

Zsákmányszerzésre és védekezésre is radulájukat használják, aminek csapása más csigák mozgásához képest szokatlanul gyors. A kúpcsigák mérge rendkívül összetett: fajonként legalább 200, egyenként is mérgező vegyület keveréke, az úgynevezett conotoxin. Együttes hatásuk ideg- és izombénító, némely hatóanyagaik a külső emésztést szolgálják. Legtöbbjük mérge az embernek is komoly fájdalmakat okoz; ellenszérum nincs rá. A legveszélyesebb mérgű fajok a kúpcsiga (Conus) nem tagjai:

Ezek mérge órákon át tartó folyamatos szívmasszázs és mesterséges lélegeztetés nélkül gyakorlatilag biztosan halálos.

A megbénított áldozatot, amelynek mérete megközelítheti akár magáét a csigáét is, egészben nyelik el.

Felhasználásuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Látványos házukért gyűjtik őket. A gyógyszerészet méreganyagukból fájdalomcsillapítót állít elő.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]