Követelésbehajtás
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A követelésbehajtás lejárt teljesítési határidejű tartozások behajtását, illetve a behajtás megkísérlését jelenti.
A követelés[szerkesztés]
A lejárt tartozás majdnem mindig hitelezésből keletkezik, ami lehet
- pénz
- szolgáltatás
- áru
hitelezése. Lejárt tartozásnak tekintjük a követelést, ha a számla kifizetésének határideje elmúlt, és az adós valamilyen oknál fogva nem fizette ki azt a hitelezőnek.
Követeléstípusok[szerkesztés]
A követelések alapvetően két csoportra oszthatók:
- magánszemélyekkel szembeni követelések
- cégekkel, önkormányzatokkal, egyéb szervezetekkel szembeni követelések
A két esetben teljesen különbözőek a követelésbehajtás eszközei.
A követelésbehajtás eszközei[szerkesztés]
- A cégekkel szembeni követelésbehajtás eszközei:
- figyelmeztető levelek küldése
- személyes felkeresés, tárgyalásos rendezésre való törekvés
- átütemezés megszervezése
- adóslistán szerepeltetés
- hitelezők értesítése
- ügyfelek értesítése
- felszámolási eljárás megindítása
- A magánszemélyekkel szembeni követelésbehajtás eszközei:
- figyelmeztető levelek küldése
- személyes felkeresés, tárgyalásos rendezésre való törekvés
- részletfizetés megszervezése
- átütemezés megszervezése
- adóslistán szerepeltetés
Behajtás[szerkesztés]
Ha a cég által kibocsátott számlák és a késedelmesen fizető ügyfelek száma elég nagy, a hitelező cég létrehozhat házon belül követeléskezelő ügyosztályt. Gyakran azonban hatékonyabb külső követelésbehajtó cégek szolgáltatásait igénybe venni.
A követelésbehajtó cégek[szerkesztés]
A legtöbb követelésbehajtó cég csak az adós által elismert, és a hitelező által igazolt tartozások behajtását vállalja. A piac tisztességes működésének garantálására Magyarországon a követelésbehajtó cégek szakmai szervezetet hoztak létre: a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információ Szolgáltatók Szövetségét (MAKISZ, www.makisz.hu). Ez a szervezet kamaraként működik, és a piaci szereplők legtöbbjét tömöríti. A követelésbehajtó cégek vállalkoznak a tartozások beszedésére alapdíj és sikerdíj kikötése mellett. Az alapdíj egyszeri, a hitelező által kifizetett összeg, a sikerdíj pedig a behajtott tartozás valahány százaléka. Előfordul tisztán alapdíjas, tisztán sikerdíjas, és kombinált típusú követelésbehajtás is.
A követelésbehajtó cégek a legtöbbször nem vásárolják meg a tartozásokat, csak kezelésre veszik át. (A tartozások megvásárlását a faktoráló cégek végzik.) A szerződésben meghatározott kezelési idő lejártával az ügyeket visszaadják a hitelezőnek. Fontos, hogy ezalatt a hitelező általában nem avatkozhat be az ügymenetbe, és bármilyen okból folyik is be a tartozás, a sikerdíjat ki kell fizetnie.
A követelésbehajtó cégeknek a hitelező akkor jogosult átadni az adós magánszemélyek személyes adatait, ha ezt a szerződésben kikötötték. Cégek adatait a hitelező minden további nélkül átadhatja.