Kalinyingrád

Kalinyingrád (Калининград)

Kalinyingrád címere

Kalinyingrád zászlaja

Közigazgatás

Ország

Oroszország

Föderációs alany

Kalinyingrádi terület

Alapítás éve

1255

Polgármester

Alekszandr Jarosuk

Irányítószám

236010

Körzethívószám

7 4012

Népesség

Teljes népesség

421 678 fő (2008) +/-

Földrajzi adatok

Terület

215,7 km²

Időzóna

MSK (UTC+3)

Elhelyezkedése

Kalinyingrád

Pozíció Oroszország térképén

Koordináták: é. sz. 54° 44′, k. h. 20° 29′

é. sz. 54° 44′, k. h. 20° 29′

Kalinyingrád

Pozíció a Kalinyingrádi terület térképén

Kalinyingrád weboldala

Kalinyingrád (oroszul Калининград, németül Königsberg, litvánul Karaliaučius, lengyelül Królewiec) balti-tengeri kikötőváros, Oroszország exklávéjának, a Lengyelország és Litvánia között található Kalinyingrádi területnek a székhelye. A várost Mihail Ivanovics Kalinyin szovjet politikusról nevezték el. Königsberg néven Kelet-Poroszország korábban a Porosz Hercegség, még korábban a Teuton Rend porosz államának fővárosa volt.

Lakossága 431 902 fő (a 2010. évi népszámláláskor).^[1]

Tartalomjegyzék

1 Története
2 Gazdaság
3 A város beosztása
4 Lakosság
5 Kultúra
- 5.1 Múzeum
- 5.2 Színház
6 Látnivalók
7 Galéria
8 Testvértelepülések
9 Híres emberek Königsbergből illetve Kalinyingrádból
10 Lásd még
11 Hivatkozások

Története [szerkesztés]

Königsberget („A király hegye”) 1255-ben teuton lovagok alapították, amikor meghódították Poroszországot. II. Ottokár cseh király tiszteletére nevezték el, aki segítette a rendet a kereszténység terjesztésében, melyet északi keresztes hadjáratnak neveztek. Évtizedek alatt a teuton rend, különböző nyugat-európai királyok segítségével, meghódította a balti poroszokat, és gyarmatosította a területet. A megmaradt kis népességet germanizálták és asszimilálták. Ennek ellenére a balti porosz nyelv a 18. századig fennmaradt.

Königsberg volt Szambiának, a négy egyházkerület egyikének a fővárosa, melyre Poroszországot 1243-ban felosztotta Modénai Vilmos pápai legátus. Prágai Adalbert, (aki az Esztergomi bazilikának is védőszentje) lett a fő szent patrónusa a königsbergi dómnak (székesegyház). Königsberg a Hanza-szövetség tagja lett, a történeti Poroszország, a Porosz provincia és Litvánia fontos kikötője.

Kalinyingrád űrfelvételen

A Rend és a Lengyel Korona közötti tizenhárom éves háború eredményeként a lovagok államának mérete lecsökkent 1466-ban a későbbi Poroszország méretére, és a Lengyel Korona fennhatósága alá került.

1525 óta a herceg székhelye, 1701-től pedig a porosz királyé. 1544-ben alapították az első evangélikus egyetemet, neve: „Albertina“. 1618-ban János Zsigmond brandenburgi választófejedelem örökölte a porosz hercegi címet.

1701. január 18-án III. Frigyes brandenburgi választófejedelmet megkoronázták az altstadti katedrálisban. Ekkor vette fel az I. Frigyes porosz király címet. 1724-ben egyesült Löbenicht, Altstadt, Kneiphof Königsberg néven. A város ekkor lett Kelet-Poroszország fővárosa. 1764-ben, 1769-ben, 1775-ben tűzvész pusztított a városban. 1807. június 16-án a francia fegyveres erők Nicolas-Jean de Dieu Soult Königsberg tábornok alatt megszállta a várost. 1860-ban építették meg a várost Berlinnel összekötő vasútvonalat.

1920-ban tartotta meg Friedrich Ebert birodalmi elnök az első keleti vásárt. 1919-ben Königsberg-Devauban adták át a Hans Hopp tervezte első németországi, polgári repülőteret. 1945 decemberében a második világháború előtti lakosság 12%-a maradt életben. 1946-ban nevezték át a várost Kalinyingrádra. 1947-ben aláírták a Párizsi békét, amelynek értelmében a Szovjetunió része lett a város és a vidéke. Ez év októberében kezdi el Sztálin kitelepíteni a németeket a városból, és oroszokat telepít a helyükre. 1991-ben a Szovjetunió felbomlásával a város az Orosz Föderáció része lett. A 3 balti állam függetlenségével elzáródott az út az anyaország és Kalinyingrád között. Ezt különböző egyezményekkel oldották meg.

2005-ben ünnepelték a város alapításának 750-ik évfordulóját.

Gazdaság [szerkesztés]

A kalinyingrádi Városháza a Győzelem terén

A város ipari és gazdasági központ. Bútorgyártás, vegyipar, gépgyártás fejlett Kalinyingádban. A halfeldolgozás is kiemelkedő.

A területen atomerőmű felépítését tevezik, összesen 2 db, egyenként 150 MW-os atomreaktorral – a termelt áramot európai exportra szánják.^[2]

A város beosztása [szerkesztés]

A város 5 kerületre van osztva:

Baltyijszkij (Balti kerület)
Moszkovszkij (Moszkvai kerület)
Lenyingradszkij (Leningrádi kerület)
Oktyabrszkij (Október kerület)
Centralnij (Központi kerület – az óvárostól kicsit északabbra)

Lakosság [szerkesztés]

Üzletközpont a Győzelem terén

Év	Lakosság (fő)
1400	10 000
1663	40 000
1708	40 600
1711	30 000
1813	48 729
1819. december 1.	63 869
1825. december 1.	67 125
1831. december 1.	67 580
1837. december 1.	69 600
1840. december 1.	70 839
1846. december 3.	75 234
1852. december 3.	79 887
1855. december 3.	83 593

Év	Lakosság (fő)
1858. december 1.	87 267
1864. december 3.	101 500
1871. december 1.	112 092
1875. december 1.	122 636
1880. december 1.	140 909
1885. december 1.	151 151
1890. december 2.	161 666
1895. december 2.	172 796
1900. december 1.	189 483
1905. december 1.	223 770
1910. december 1.	245 994
1916. december 1.	229 007
1917. december 5.	224 758

Év	Lakosság (fő)
1919. október 8.	260 895
1925. június 16.	279 926
1933. június 16.	315 794
1939. május 17.	372 164
1945. június 30.	73 000
1956. december 31.	188 000
1959. január 15.	204 000
1970. január 15.	296 962
1979. január 17.	354 788
1989. január 12.	401 280
2002. október 9.	430 003
2005. január 1.	434 954

Kultúra [szerkesztés]

A tengerészek kultúrpalotája (eredetileg a helyi tőzsde épülete volt)

Múzeum [szerkesztés]

Kalinyingrádban számtalan múzeum van:

Immanuel Kant Múzeum
Dómmúseum
Történelmi múzeum
Művészeti múzeum
Művészeti galéria
Óceán múzeum.

Színház [szerkesztés]

Filmharmónia is van a városban a katolikus templom mellett épült fel 1907-ben. A második világháborúban felrobbantották, majd újjáépítették.
Drámaszínház 1910-ben építették, a második világháborúban megrongálódott, 1960-ban építették újjá.