Költségvetési szabályok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Költségvetés politikai szabályok[szerkesztés]

A költségvetés politikai szabályok valamely aggregált költségvetési mutató alakulására vonatkozó állandó előírások. Ilyen mutató lehet például az adósságállomány, az adósságráta, a költségvetési egyenleg, a ciklikusan igazított költségvetési egyenleg, az elsődleges egyenleg vagy a kiadások összege. Például a maastrichti konvergenciakritériumok között szerepel egy adósságállományra és egy költségvetési egyenlegre vonatkozó költségvetés politikai szabály is. A költségvetés politikai szabályok bevezetésének célja az államháztartás fenntarthatóságának biztosítása, valamint egyes szabályok a költségvetési politika anticiklikusságát is igyekeznek elősegíteni.

Költségvetés politikai szabályok típusai[szerkesztés]

A világban működő költségvetés politikai szabályok között több fontos különbség is van:

  1. a mutatószám, amire épül (pl. adósságráta, költségvetési egyenleg, kiadások összege)
  2. az általa lefedett kör (pl. az államháztartás egésze, vagy csak egyes részei)
  3. a korlátozás lehet ex ante vagy ex post (azaz a tervezésre vonatkozik, vagy a
  4. alapulhat megelőzésen vagy utólagos szankción
  5. kezeli-e a gazdasági ciklusok hatását

A költségvetés politikai szabályok értékelésére Kopits György és Steven A. Symansky dolgoztak ki egy nyolc kritériumból álló értékelési rendszert.[1]

  1. Megfogalmazás (definition)
  2. Átláthatóság (transparency)
  3. Megfelelősség (adequacy)
  4. Következetesség, összhang (consistency)
  5. Egyszerűség (simplicity)
  6. Rugalmasság (flexibility)
  7. Végrehajthatóság, kikényszeríthetőség (enforceability)
  8. Hatékonyság (efficiency)

Költségvetés politikai szabály Magyarországon[szerkesztés]

Magyarországon a 2012. évre vonatkozóan kellett volna először alkalmazni ilyen típusú szabályt, az ún. reáladósság-szabályt, melyet a 2009. január 1-jétől hatályos, takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelősségről szóló 2008. évi LXXV. törvény[2] határozott meg.

A törvény többször módosult, majd 2012. január 1-jével a stabilitási törvény[3] hatályon kívül helyezte.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Berta D. - Tóth G. Cs (2017): Költségvetési szabályok. MNB Oktatási Füzet