Kónya Sándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kónya Sándor
Sandor Konya 2000.jpg
Kónya Sándor 2000-ben
Életrajzi adatok
Született 1923. szeptember 23.
Sarkad
Elhunyt 2002. május 20. (78 évesen)
Ibiza
Pályafutás
Műfajok opera, operett
Hang tenor
Tevékenység operaénekes
Kiadók RCA Victor, Philips, Deutsche Grammophon, Polydor

Kónya Sándor (Sarkad, 1923. szeptember 23.Ibiza, 2002. május 20.) operaénekes (tenor). Az olasz és német repertoár világszerte ünnepelt megszólaltatója volt, neve főként Wagner műveivel kapcsolódik össze.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Zeneakadémián dr. Székelyhidy Ferenc növendéke volt. Budapesti képzése a második világháború miatt megszakadt. Németországban hadifogságba került. Innen szabadulva egy vándortársulattal szórakozóhelyeken lépett fel.[1] A megszakítás után énektanulmányait Detmoldban, később Rómában és Milánóban folytatta.

1951-ben a bielefeldi Városi Színházban debütált Mascagni Parasztbecsületének Turiddujaként. 1954-ig maradt a társulat tagja, akkor egy évadra Darmstadtba, majd 1955-ben a nyugat-berlini Operaházhoz szerződött. Itt 1956. szeptember 23-án részt vett Hans Werner Henze Szarvaskirály c. operájának ősbemutatójában. Még ebben az évben bemutatkozott az Edinburghi fesztiválon.

A nagy áttörés 1958-ban Bayreuthban következett be. A Wagner-ünnepen Froh-t (A Rajna kincse), az ifjú tengerészt (Trisztán és Izolda) és leghíresebb szerepét, Lohengrint hatalmas sikerrel énekelte. 1971-ig volt visszajáró művész, Walthert (A nürnbergi mesterdalnokok) és Parsifalt is játszotta.

Az első bayreuthi év után elindult nemzetközi karrierje. 1959-ben Párizsban és a Caracalla termáiban rendezett fesztiválon, 1960-ban a milánói La Scalában és San Franciscoban, 1961-től tizenhárom éven át a Metropolitan Operában lépett fel. 1963-tól volt rendszeres szereplő a londoni Covent Gardenban. Dél-Amerikától Japánig járta a világot. Repertoárjára a német és olasz operaszerepek mellett sok operett is felkerült. Az 1960-as évek közepétől Budapestre is gyakran visszatért (1964-ben, 1965-ben, 1971-ben, 1972-ben, 1973-ban, majd 1975-ben).

Visszavonulása után a stuttgarti zeneművészeti főiskolán tanított. Utolsó éveit Ibizán töltötte.

Lemezeket főként pályája elején készített. Olasz felvételeknél kiszorították az anyanyelvi énekesek, operetteknél pedig a rá szakmailag rendkívül féltékeny Fritz Wunderlich. Két stúdióban készült teljes Wagner-felvétele (A nürnbergi mesterdalnokok Rafael Kubelíkkel és a Lohengrin Erich Leinsdorffal) a legjobbak közé tartozik. Ma főként élő kalózfelvételek CD-kiadása kapható.[2]

Könnyed, olaszos hangjával megosztotta a közönséget a Wagner-éneklésre való alkalmasságban. Vivőerejének hiányát látták abban, hogy repertoárjából kihagyta Siegfriedet és Trisztánt.

Szerepei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bizet: Carmen – Don José
  • Cornelius: A bagdadi borbély – Nureddin
  • Donizetti: Lammermoori Lucia – Sir Edgard Ravenswood
  • Hans Werner Henze : Szarvaskirály – Leandro
  • Janáček: Jenůfa – Števa Buryja
  • Mascagni: Parasztbecsület – Turiddu
  • Menotti: A Bleecker utcai szent – Michele
  • Offenbach: Hoffmann meséi – Hoffmann
  • Puccini: Bohémélet – Rodolphe
  • Puccini: Pillangókisasszony – B. F. Pinkerton
  • Puccini: Tosca – Mario Cavaradossi
  • Puccini: A Nyugat lánya – Dick Johnson
  • Puccini: Turandot – Kalaf
  • Verdi: La Traviata – Alfred Germont
  • Verdi: Álarcosbál – Richard
  • Verdi: Aida – Radames
  • Verdi: Don Carlos – címszerep
  • Verdi: Otello – címszerep
  • Wagner: A bolygó hollandi – Erik
  • Wagner: Lohengrin – címszerep
  • Wagner: A Rajna kincse – Froh
  • Wagner: Trisztán és Izolda – Egy ifjú tengerész
  • Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok – Walther von Stolzing
  • Wagner: Parsifal – címszerep
  • Weber: A bűvös vadász – Max

Díjai, kitüntetései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szülővárosában emlékszoba őrzi tárgyait (Sarkad, Kossuth utca 7.) és a helyi kórus névadója is lett.[3]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ádám Tünde: 90 éve született Kónya Sándor = Opera-Világ 2013. szeptember 26.
  • Alan Blyth nekrológja = The Guardian 2002. június 10.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.