Jászai Samu
| Jászai Samu | |
| Született | Jaitelesz Sámuel 1859. október 5. Szécsény |
| Elhunyt | 1927. január 18. (67 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | magyarországi parlamenti képviselő (1922–1926) |
| Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (15-2-3) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Jászai Samu, 1894-ig Jaitelesz[1] (Szécsény, 1859. október 5. – Budapest, 1927. január 18.) nemzetgyűlési képviselő, szociáldemokrata politikus, nyomdász és lapszerkesztő.
Élete
Jaitelesz Márkus (1814–1889)[2] és Medák Rézi (1817–1901)[3] gyermekeként született, izraelita vallású. Szécsényben és Losoncon járt iskolába, három gimnázium elvégzése után betűszedő lett, s 14 évesen felkerült Budapestre. A munkásmozgalmakban 1880 óta tevékeny részt vett. Eleinte a nyomdai munkások mozgalmában, később több iparág munkásságának szervezésében játszott fontos szerepet. Munkatársa volt a Népszavának és szerkesztője több iparos szaklapnak (Kőfaragó, Asztalosok Szaklapja, Szabók szaklapja). 1890-ben a szociáldemokrata párt első kongresszusán mint előadó volt jelen, a párt alapító tagja volt. 1893-ban szerepe volt az Engelmann-féle frakció pártból való kizárásában, ezt követően pedig vezetőségi tag lett. Ugyanebben az évben Zürichben jelen volt a II. Internacionálé kongresszusán. 1903 óta a Magyarországi Szakszervezeti Tanács főtitkára volt és a szakszervezeti mozgalomban nagy érdemeket szerzett, a szakszervezeti mozgalom egyik életre hívója volt. Ő képviselte Magyarország munkásságát a Nemzetközi Munkaügyi Hivatalban. Szerkesztette a Szakszervezeti Értesítő c. folyóiratot és 1913 óta a Bányamunkás c. hetilapot. 1906 óta a Budapesti Kerületi Munkásbiztosító Pénztár elnöke volt. 1922. április 20-án a római nemzetközi szakszervezeti kongresszuson a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség felvette tagjai közé. 1922-től 1926-ig szociáldemokrata programmal nemzetgyűlési képviselő volt.
Magánélete
1901. november 17-én Budapesten, a Terézvárosban házasságot kötött Jajtelesz Fánival, Jajtelesz Jakab és Singer Róza gyermekével.[4]
Főbb művei
- A szakszervezeti mozgalmak fejlődése és irányzatai (Budapest, 1912)
- A magyar szakszervezetek története (Budapest, 1925)
Jegyzetek
- ↑ A Belügyminisztérium 1894. évi 21787. sz. rendelete. Névváltoztatási kimutatások 1894. év 6. oldal 28. sor
- ↑ Jaitelesz Márkus halotti bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség halotti akv. 1465/1889. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
- ↑ Jaitelesz Márkusné halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári halotti akv. 1150/1901. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
- ↑ A házasságkötés bejegyezve Budapest VI. ker. polgári akv. 1092/1901. folyószám alatt.
Források
- Magyar Politikai Lexikon. 1. köt. Szerk. T. Boros László. Budapest, 1929-1935, Európa Ny. 196. o.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Újvári Péter. Budapest, 1929, Magyar Zsidó Lexikon. 10. o. Online elérés
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest,1967, Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
További információk
- Erényi Tibor: A magyarországi szakszervezeti mozgalom kezdetei 1867–1904. Budapest, 1962.
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái I–XIX. Budapest, 1939–2002, Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Budapest, 2001-2007, Magyar Könyvklub.
