Joseph Raphson
| Joseph Raphson | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | kb. 1648 Middlesex, Anglia |
| Elhunyt | kb. 1715 Anglia |
| Ismeretes mint | Newton–Raphson-eljárás |
| Nemzetiség | angol |
| Iskolái |
|
| Iskolái | |
| Felsőoktatási intézmény | Cambridge-i Egyetem |
| Pályafutása | |
| Szakterület | matematika |
| Szakmai kitüntetések | |
| a Royal Society tagja | |
| Hatással voltak rá | Isaac Newton |
 | |
| Joseph Raphson aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Joseph Raphson témájú médiaállományokat. | |
Joseph Raphson angol matematikus volt, aki leginkább a Newton–Raphson-eljárásról ismert. Keveset lehet tudni az életéről, még a születési és halálozási éve is ismeretlen, bár Florian Cajori matematikatörténész ezeket 1648–1715 közé teszi. Raphson a Cambridge-i Egyetemen belül a Jesus College tagja volt, és mesterfokozaton végzett 1692-ben.[1] 1689. november 30-án, Edmond Halley javaslatára, felvették a Royal Society-ba.
Raphson legjelentősebb munkája az Analysis Aequationum Universalis, amit 1690-ben publikált. Ez a ma már Newton–Raphson-eljárásként ismert módszert foglalja magába, ami egy egyenlet gyökének megközelítésére szolgál. Isaac Newton is kifejlesztett egy nagyon hasonló formulát a Method of Fluxionsban, még 1671-ben, azonban ez csak 1736-ban lett publikálva, közel 50 évvel Raphson Analysise után. Mivel a Raphson-féle eljárás egyszerűbb a Newtonénál, ezért elsődlegesként kezelik, és gyakrabban fordul elő a tankönyvekben is, mint a Newtoné.
Raphson Newton hűséges támogatója volt abban, hogy elítélte Leibnizet, akit a Calculus feltalálójaként emlegetnek. Ráadásul Raphson lefordította Newton Arithmetica Universalisét angol nyelvre.
Jegyzetek
Források
- David J. Thomas; Judith M. Smith. 'Joseph Raphson, F.R.S.', Notes and Records of the Royal Society of London, Vol. 44, No. 2. (Jul., 1990), pp. 151–167.
Külső hivatkozások
- John J. O'Connor és Edmund F. Robertson. Joseph Raphson a MacTutor archívumban. (angolul)