Iulia Caesaris (i. e. 101)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az i. e. 101-ben született Iulia Caesaris (meghalt i. e. 51.) egyike a Iulius–Claudius-dinasztia hat azonos nevű személyének. III. Caius Iulius Caesar praetor és Aurelia Cotta leánya, a diktátor Caesar testvére. A családban előforduló névazonosságok miatt sokszor ellentmondó módon nevezik, hol Iulia Maior, hol Iulia Minor néven is. Idősebb ugyanis három másik Iulia Caesaris nevű személynél, de fiatalabb nagynénjénél és nővérénél. A Iulia Minor nevet akkor is alkalmazzák, ha csak a diktátor Caesar felmenőiről beszélnek, mivel III. Caius Iulius Caesarnak volt egy idősebb, közelebbről ismeretlen leánya is, aki szintén a Iulia nevet viselte, ez esetben ő Iulia Maior.

A Iulia Maior nevet Augustus leányára is alkalmazzák, mivel az ő leányát (Augustus első unokáját) is ugyanígy nevezték. A nevek körüli zavart az okozza, hogy Rómában a nőknek nem volt előnevük (a mai keresztnévnek megfelelő névelem), hanem egyszerűen a családnév nőnemű alakjával nevezték őket. Ezért minden Iulius nemzetségbeli nőnek Iulia volt a neve.

Férje Marcus Atius Balbus volt. Személye egyetlen utalás révén ismert, Suetonius említi, hogy Lucius Pinarius és Quintus Pedius az unokái voltak. E közlés alapján rekonstruálva a családi viszonyokat, három leánya lehetett:

Iulia Caesaris temetésén az akkor 12 éves Caius, a későbbi Augustus császár mondott halotti beszédet.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Suetonius: Iulius Caesar élete 83.
  • Suetonius: Caes. 74.
  • Appianus: B.C.III.22,23.
  • Titus Livius: Ab Urbe Condita I.7.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]