III. Caius Iulius Caesar

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Caius Iulius Caesar (körülbelül i. e. 140 - i. e. 85), e néven a harmadik ismert római történelmi személy. II. Caius Iulius Caesar fia, az ő fia pedig Caius Iulius Caesar, a diktátor. Caius Marius, a sógor támogatója.

Felesége Aurelia Cotta, az Aurelii és Rutilii családok leszármazottja. Leánya, Iulia Caesaris (nem tévesztendő össze nagynénjével, Iulia Caesaris-szal és unokahúgával, Iulia Caesaris-szal) Marcus Atius Balbus felesége lett.

Caesar előrehaladása a cursus honorum ranglétráján jól követhető, bár nem igazán dátumozható. Cercina colonia biztosa, majd tribunus, questor, praetor. Az i. e. '90-es években Asia helytartója. Ez a karrier körülbelül i. e. 103 és i. e. 92 közé tehető.

Fiát, a későbbi diktátort Marcus Antonius Oratornál, a legjobb római szónoknál taníttatta.

I. e. 85-ben hirtelen halállal halt meg, bár lehet, hogy a források összekeverik apát és fiát, ugyanis II. Caesarnak igen hasonló halált tulajdonítanak.

Végrendeletében birtokait és javait gyermekeire - nagyrészt Iuliusra - hagyta, azonban Marius bukása után az örökség legnagyobb részét elkobozták Lucius Cornelius Sulla diktatúrája alatt.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Gaius Julius Caesar (proconsul of Asia, 90s BC) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.