Ugrás a tartalomhoz

Informális logika

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) 2019. december 8., 06:13-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0)

Az informális logika, nevének sugallatával ellentétben nem a logika egy típusa, hanem annak a köznyelvben, természetes nyelveken történő alkalmazása. Neve miatt definíciója is vitás. Ralph H. Johnson és J. Anthony Blair definíciója szerint az informális logika egy olyan ága a logikának, melynek feladata kifejleszteni a nem formális kritériumait, szabályait és előírásait a viták elemzésének, értékelésének és kritikai megközelítésének.

Az informális logika elsősorban szövegek, párbeszédek elemzésével foglalkozik, melyeket egyszerre kezel az informális logika eszközeivel és társít a világról szóló állításokhoz igazságértékeket. A formális logikával szemben az informális logikában figyelembe vesszük a beszélő, író, valamilyen módon megnyilvánuló szándékait, implicit tartalmakat és a megnyilvánuló felek közti feltételezett, ki nem mondott megegyezéseken alapuló közös tudást.

Az informális logika önmagában nem akadémiai tudomány, ahogy a formális vagy matematikai logika, annak csupán mindennapi használatára vonatkozik a köznyelvben.

Az informális logika másik variációja az, amely nem a köznyelvet próbálja leírni a formális logikával és más elemző eszközökkel hanem a formális logika, egy köznyelvben használható, magyarázható leírását adja. A formális nyelv egy természetes nyelvre fordított, azt visszaadó, ám feldolgozhatóvá tett változata. A matematika formális nyelve informális logika eszközeivel egy erősen formalizált, de természetes nyelvi környezetbe átültethető.

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Informal logic című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

További információk

Binzberger V.: Érveléstechnikai példák, Margitay Tihamér - Az érvelés Mestersége

Kapcsolódó szócikkek