Ágnes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Inez szócikkből átirányítva)

Az Ágnes [1] görög eredetű női név, a hagnosz (régebbi alakban hagiosz) szóból származik. Jelentése: szűzies, tiszta, szemérmes. Korábbi magyarázatok szerint a latin agnus („bárány”) szóból ered, ez azonban csak a hasonló hangzás és a bárány jelképes jelentése miatti vélt egyezés.[2]

Az ógörög nyelvben több név is származik a hagnosz szóból, és ezek egyik becézett alakja volt a Hagnesz. Ez a név a latinba a h betű nélkül került át, Agnes alakban írták, amit a középkorban Magyarországon Ágnesnek ejtettek.[3]

Rokon nevek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ági [1], az Ágnes becenevéből önállósult
  • Agnéta [1]: latinos, kicsinyítőképzős változat[2]
  • Baranka [1]: Az Ágnes magyar becézőjéből önállósult[4]
  • Aglent [1]: az Ágnes középkori német formájából származó régi magyar név[2]
  • Inez [1]: a név spanyol alakja[5]

Gyakoriság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Ágnes az 1440-es évek előtt a 7. leggyakoribb név volt, de a 16.-19. század között vesztett a népszerűségéből, majd a 20. század közepén ismét divatba jött. 1967-ben már a 10., a 80-as évek közepén pedig a 7. leggyakrabban adott női név.[3] Az 1990-es években is gyakori név volt.[2]

Az 1990-es években az Aglent, Agnéta, Baranka és Inez nevek szórványosan fordultak elő, az Ági név gyakoriságáról nincs adat.[2][4][5][6]

A 2000-es években az Ágnes vesztett a népszerűségéből, a 73-97. leggyakrabban adott női név lett, az Ági, Aglent, Agnéta, Baranka és Inez nevek nem szerepelnek a 100 leggyakoribb női név között.[7]

A teljes népességre vonatkozóan a 2000-es években az Ágnes minden évben a 11. helyen állt, 2009-ben 95 269-en viselték ezt a nevet. Rokon nevei közül egy sem szerepelt a 100 leggyakrabban viselt női név között.[8]

Névnapok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Névnapi szokások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A január 21-i emléknaphoz fűződő egyházi szokás szerint a pápa ekkor szenteli meg azokat a bárányokat, amelyek a gyapjából készítik az új püspökök beiktatására a palliumokat, azaz a fehér vállszalagokat.[3]

A népi időjóslásban azt tartották, hogyha Ágnes napja hideg, akkor a másnapi Vince biztosan enyhébb időt hoz. Egy rábaközi faluban úgy mondták: Ha Ágnes hideg, engesztel Vince, had teljék a pince.[3]

Más vidékeken az Ágnes-nap a férjjövendölés napja volt, de volt olyan település is, ahol az állapotos asszonyok sós vízben mosakodtak meg, hogy a gyerekük szép és egészséges legyen.[3]

Idegen nyelvi változatai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • albán: Agnesa (ejtsd: agnesza)
  • angol, dán, holland, latin, német, norvég: Agnes (ejtsd: agnesz)
  • bolgár: Agnesza (Агнеса)
  • cseh: Anežka (ejtsd: anyeska)
  • finn: Aune
  • francia: Agnès (ejtsd: anyesz)
  • görög: Agni (Αγνή)
  • horvát, román: Agneza
  • japán: Aguneszu
  • latin: Janja (ejtsd: jányá)
  • lengyel: Agnieszka (ejtsd: agnyeska)
  • litván: Agnė
  • olasz: Agnese (ejtsd: anyéze)
  • orosz: Agnessza, Agnija (Агнесса, Агния)
  • román: Agneta
  • portugál: Inês (ejtsd: inés)
  • spanyol: Inés (ejtsd: inesz)
  • svéd: Agnes, Agneta, Agnetha
  • szerb: Agnija (Агнија)
  • szlovák: Agneša (ejtsd: agnesa)

Híres Ágnesek, Ágik, Aglentek, Agnéták, Barankák, Inezek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külföldiek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyéb Ágnesek, Ágik, Agnéták, Aglentek, Barankák, Inezek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az irodalomban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Agnes Grey: Anne Brontë angol írónő regényének címe és főszereplője
  • Arany János Ágnes asszony című balladájának főszereplője
  • Mikszáth Kálmán: A néhai bárány című elbeszélésének főszereplője Baló Ágnes, akinek a neve és a történet között összefüggés van
  • Több legenda, történet, vers és festmény született Szent Ágnes életéről, az egyik Szent Ambrus éneke Ágnes vértanúságáról, amit Babits Mihály fordított magyarra.

A képzőművészetben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tudományban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Földrajzi névként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e f A Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név
  2. ^ a b c d e f g h i j Ladó-Bíró, 137. old.
  3. ^ a b c d e Fercsik-Raátz, 39-43. old.
  4. ^ a b c Ladó-Bíró, 149. old.
  5. ^ a b c d e Ladó-Bíró, 188. old.
  6. Az akkor születetteknek adott nevek számára vonatkozik az adat
  7. Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala
  8. Nyilvántartó.hu

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Fercsik Erzsébet-Raátz Judit. Hogy hívnak? Könyv a keresztnevekről. Budapest: Korona Kiadó. ISBN 963 9036 250 (1997)