Indali Péter

Indali Péter
Született	1824. július 24. Kolozspata
Elhunyt	1885. július 8. (60 évesen) Kolozsvár
Gyermekei	Indali Gyula
Foglalkozása	tanár iskolaigazgató szakíró
Sírhelye	Házsongárdi temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Indali Péter témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Indali Péter vagy Erdélyi Indali Péter (Pata, 1824. július 24. – Kolozsvár, 1885. július 8.) tanítóképző-intézeti tanár, tankönyvíró, iskolaigazgató.

Életpályája

Szülei földművelők voltak. Iskoláit szülőhelyén kezdte a református kántornál és a kolozsvári református kollégiumban fejezte be. A bölcseleti, jogi és hittani tanfolyamok alatt, mint szegény szülők gyermeke, magán- és osztálytanítással tartotta fenn magát. II. éves teológus korában a tanvezetőtanár Nagy Ferenc felkérte fia Miklós (a Vasárnapi Ujság későbbi szerkesztője) tanítására. Két megkoszorúzott pályamunkája (Bűnvádi eljárásoknál a szóbeli nyilvános eljárásnak micsoda elsőségei vannak az írásbeli titkos eljárás fölött? és Cuius status Transilvaniae ante separationem et quibusdam ea causis sit atribuenda) nagyban befolyásolták tanítói tekintélyének öregbítését. Tanításának sikere arra bírta az iskolai elöljáróságot, hogy a főkonzistórium által berendelt számos falusi tanító előtt előadások tartására kérték fel.

A szabadságharc idején az erdélyi borzalmak elől a gróf Mikes családdal Pestre menekült, onnan Windischgrätz bevonulása után megint visszatért Kolozsvárra, hol a református főiskolában és egypár úri háznál nyert alkalmazást, míg ismét távoznia kellett az orosz bevonulás miatt. A forradalom alatt Miskolcon és környékén vonta meg magát. Innét Pestre ment és a Szőnyi-féle nevelőintézetben nyert alkalmazást és főuraknál (b. Eötvös József, gr. Teleki Domokos, b. Prónay Gábor és többek házánál) magánleckét adott. 1857 vége felé Kolozsvárra tért vissza, hol a református egyház belvárosi leányiskolájának vezetésével bízták meg, ahol felesége a női kézimunkát tanította. Itt is mint Pesten több úri háznál, mint gróf Mikó Imrénél, gróf Bethlen Pálnál és Tisza Lászlónál stb. tanított. A leányiskola vezetéséről neje betegeskedése miatt lemondott, mire a református főiskolánál alkalmazták mint a német nyelv és földrajz tanárát. 1870-ben a kolozsvári polgári iskola választotta meg tanárnak, és ugyanekkor a vallás- és közoktatási miniszter kinevezte az akkor megnyilt tanítónői képzőhöz a földrajz és történelem tanárává.

Gyermekei közül három lánya végzett tanítóképzőt és kapott oklevelet, ezek egyike Indala Ida, aki a német nyelvre is képesített tanítónő volt, Hegedűs István egyetemi tanár neje volt. Fia Indali Gyula (1851–1880) költő volt.

Munkássága

Cikkeket írt a Kolozsvári Szabadságba (1849.) és a Kolozsvári Közlönybe (az 50-es évek elején), a Vasárnapi Újságba (1854. Isten dicsérése esténként az Alpokon Sartorius után) és több pedagógiai cikket szaklapokba.

Munkái

• Egészen új szerkezetű abc, vagyis vezérkönyv az olvasás tanításra és tanulásra. Eger, 1852. (A hangoztató és írva olvastató módszert szem előtt tartva ez a könyv hamar nagy népszerűségre tett szert, több kiadást ért meg 1862 és 1878 között.)
• A fukarság. Sue Jenő után franciából ford. Miskolc, 1852. (Szépirodalmi Könyvtár 7–9.)
• ABC és olvasókönyv protestáns algymnasiumok I–IV. osztályai számára. Miskolc, 1856–59. Három kötet. (Az I. és II. oszt. számára 2. kiadás. U. ott, 1862. A 3. kiadás: Magyar olvasókönyv gymn., felső elemi, polgári és reáltanodák számára, Bpest. 1876.)
• Képes verses-könyv. Ajándékul jó gyermekeknek írta s ford. Színezett képekkel. Pest. 1858. (2. kiadás. U. ott, 1871.)

Nevét Erdélyi I(ndali) Péternek írta.

Emlékezete

1902-ben a kolozsvári Eszterházy utca (ma N. Bălcescu u.) 5. szám alatti házon, egykori lakhelyén emléktáblát helyeztek el. A tábla ma már nincs meg. Sírja a Házsongárdi temetőben van a Jósika-kripta közelében.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái V. (Iczés–Kempner). Budapest: Hornyánszky. 1897.  
• Indali Péter (1824–85), Vasárnapi Ujság, 1985. július 19.Online hozzáférés