Ignotus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ignotus Hugó
Ignotus.jpg
Születéskori neve Veigelsberg Hugó
Született 1869. november 17.
Pest
Elhunyt 1949. augusztus 3. (79 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása publicista, műkritikus, költő, író, főszerkesztő

Ignotus Hugó, (szül. Veigelsberg Hugó, Pest, 1869. november 17.[1]Budapest, 1949. augusztus 3.) magyar publicista, műkritikus, költő, író; a Nyugat első húsz évében a folyóirat főszerkesztője.

Az „Ignotus” kezdetben csak egyik írói álneve volt, de 1907-ben törvényesen is fölvette ezt a nevet: előbb Ignotus-Veigelsberg Hugó, utóbb Ignotus Hugó alakban. Magyar nyelvű írásait továbbra is végig „Ignotus”-ként írta alá, a német nyelvűeket pedig ettől kezdve „Hugó Ignotus”-ként.[2]

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ignotus Hugó sírja Budapesten. Kerepesi temető: 24/1-2-72. Martsa István alkotása.

Német nyelvű zsidó családból származik. Édesapja Veigelsberg Leó, a Pester Lloyd főszerkesztője, édesanyja Schönberger Katalin. Fia Ignotus Pál. Budapesten végzett jogot, majd újságíró lett. 1891-től A Hét című lap munkatársa, ahol 1893-tól indult az a receptpályázat, amelynek eredményeképp, az olvasók által beküldött receptek legjobbjait, „Emma asszony szakácskönyvét” – „A Hét szakácskönyve” címmel először 1902-ben adták ki. Még két kiadást ért meg: az utolsót 1908-ban, a Nyugat című folyóirat megalakulásának évében adták ki. 1902-től a Magyar Hírlap munkatársa. Mint riporter, volt Németországban, Törökországban, a Balkánon és az USA-ban is. 1906-ban ő az egyik alapítója a Szerda című folyóiratnak. Az 1908-ban induló Nyugat című folyóirat egyik alapítója, és 19081929 között főszerkesztője is. Elsőnek értette meg Ady Endre eredetiségét (1906), és Babits Mihály értékeit (1908). Lelkesedett Móricz Zsigmondért, 1915-ben ő fedezte fel Tersánszky Józsi Jenőt. 1916. április 9-én Budapesten feleségül vette Somló Alice-t (a közéletben Lili), Spitzer Jakab és Abeles Klára leányát,[3] ám házasságuk 1929-ben válással végződött.[4] 1919-ben, a Magyarországi Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe emigrált az ellenforradalom és a felelősségre vonás elől, s Ausztriában dolgozott újságíróként. 1926-ban a legelsők egyikeként hívta fel a figyelmet József Attilára. Osvát Ernő halála után (1929) levették nevét a folyóiratról; ezért hosszas és személyes vitát kezdett Babits Mihállyal. 1929. augusztus 27-én Budapesten feleségül vette Berényi Lilit, Berényi Dávid és Krausz Julianna lányát.[5] 1934. április 3-án áttért a római katolikus vallásra,[6] 1938-ban a zsidótörvények miatt Amerikába menekült. 1944-ben az amerikai American Academy and the National Institute of Arts and Letters-től irodalmi díjat vett át.[7] 1948-ban halálos betegen települt haza. Ő töltötte be Gyulai Pál halála után az „irodalmi vezér” posztot.

Díjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Slemil keservei (1891)
  • Vallomások (1895)
  • Változatok G-húron (1902)
  • A Hét szakácskönyve (1902), (1906), (1908)
  • Olvasás közben (1906)
  • Feljegyzések (1909)
  • Kísérletek (1910)
  • Színházi dolgok (1912)
  • Egy év történelem (1916)
  • Ignotus verseiből (1918)
  • Ignotus novelláiból (1918)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Házassági anyakönyvi bejegyzése alapján.
  2. Lengyel András. Neve, ha van…. Élet és Irodalom LVII. évf. (16. szám), 2013. április 19., 2. o. Hozzáférés ideje: 2013. április 20.  
  3. Budapest II. kerületi polgári házassági anyakönyvek, 1916. év, 226. folyószám.
  4. Budapesti kir. törvényszék 1.P. 42005/1929. sz. ítélet.
  5. A házasságkötés bejegyezve a Bp. V. ker. polgári házassági akv. 560/1929. folyószáma alatt.
  6. A Budapest zugliget-városmajori r. kath. plébánia által 7/1938. sz. alatt kiadott keresztlevél szerint.
  7. http://www.archive.org/stream/literaryprizesan010117mbp/literaryprizesan010117mbp_djvu.txt

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ignotus témájú médiaállományokat.