III. Ordoño leóni király
| III. Ordoño | |
| Ordoño Ramirez | |
 | |
| León király | |
| Uralkodási ideje | |
| 951 – 956 | |
| Elődje | II. Ramiro |
| Utódja | I. Sancho |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Kantábriai-ház |
| Született | 926 Zamora |
| Elhunyt | 956. augusztus 30./november 13. (30 évesen) Zamora |
| Nyughelye | Basilica of San Isidoro |
| Édesapja | II. Ramiro leóni király |
| Édesanyja | Adosinda Gutiérrez |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa | Kasztíliai Urraca |
| Gyermekei | Ordoño II. Bermudo király (törvénytelen) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz III. Ordoño témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
III. Ordoño (926 – 956. augusztus 13. vagy november 13.) a Kantábriai-házból származó leóni király (951 – 956), II. Ramiro (898? – 951) idősebbik fia.
Az uralkodónak, attól kezdve, hogy apja halálát követően trónra lépett, szinte folyamatosan küzdenie kellett féltesvér öccsének, Sanchónak (932? – 966) – a későbbi I. Sancho király (956 – 958, 959/960 – 966) – lázongásai ellen. Sancho arra hivatkozott, hogy az édesanyja királyi házból származott, III. Ordoño anyja, Adosinda Guttiérez (? – ?) viszont nem. (Sancho édesanyja Urraca (? – 956) volt, aki a Ximena /Jimena, Jiménez/ – házból származó I. Sanchónak (? – 925), Pamplona/Navarra királyának (905 – 925) a leánya, és III. Garcíának (919 – 970), Pamplona/Navarra királyának (931 – 970) a testvére.) Kettőjük harcában akkor következett be III. Ordoño javára fordulat, amikor feleségül vette Urracát (? – 1007?), a nagyhatalmú Fernán Gonzáleznek(910 – 970), Kasztília grófjának (930 – 970) a lányát, akinek az első férje lett. (Fernán González, aki a Lara – házból származott, egyesítette a kasztíliai grófságokat, ő lett az egyesített Kasztília első grófja és a családjában örökletessé tette a grófi címet. Uralmával kezdődött meg az a folyamat, ami Kasztíliát jelentős mértékben függetlenítette a Leóni Királyságtól. Kasztília gyakran ellenséges viszonyban állt a felette még mindig névleges uralmat gyakorló leóni királyokkal. Fernán González őse egyébként – egyes forrásmunkák szerint – a Kantábriai – házból származott.) III. Ordoño a mórokkal szemben eredményesen harcolt, de egyidejűleg tárgyalásokat is folytatott velük.
III. Ordoñónak a házasságon kívüli kapcsolatából született fia, Bermudo (953? – 999), II. Bermudo néven volt leóni király (984 – 999). Édesanyja a király kedvese, Aragonta Pelaez volt.
Források
- Diccionario de historia de Espana I-III, Madrid, 1968-1969.
- Ludwig Vones: Geschichte der Iberischen Halbinsel im Mittelalter, 711-1480. Reiche – Kronen – Regionen. Sigmaringen. Thorbecke Verlag. 1993.
- Crescencio Gallego Pellitero: Síntesis histórica de los reyes en Espana (Anos 364-1994), Vigo, 1994.
- http://www.homar.org/genealog/
- https://web.archive.org/web/20080202123946/http://www.genealogie-mittelalter.de/
