II. Bermudo leóni király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
II. Bermudo
Bermudo II of León.jpg

León király
Uralkodási ideje
985999
Elődje III. Ramiro
Utódja V. Alfonz
Életrajzi adatok
Teljes neve Bermudo Ordoñez
Született 953
Elhunyt 999. szeptember (46 évesen)
Házastársa 1) Velasquita
2) Kasztíliai Elvira
Gyermekei 1. feleségétől: Krisztina
2. feleségétől: Alfonz
Édesapja III. Ordoño leóni király

II. (Köszvényes) Bermudo (953999. szeptembere), akinek a nevét Vermudo formában is szokták írni, leóni király (984/985 – 999), III. Ordoño (926? – 956) leóni királynak (951 – 956) a házasságon kívül született fia , a Kantábriai-házból származott, édesanyja a király kedvese, Aragonta Pelaez volt.

Bermudo vezetésével a galíciai nemesség 981-ben felkelt III. Ramiro (961 – 984/985) leóni király (966 – 984/985) uralma ellen. A felkelők 982-ben, Monterroso (más földrajzi megközelítés szerint Portela de Arenas) mellett, legyőzték III. Ramirót, és Bermudót már ebben az évben Santiago de Compostelában királlyá koronázták. III. Ramiro Leónba szorult vissza, de a harc még nem ért véget. Bermudo szövetségre lépett I. García Fernándezzel (938? – 995, más jelölés szerint I. Garcíával), Kasztília Lara-házból származó grófjával (970 – 995) és 984-ben – egyes adatok szerint 985-ben – III. Ramirót megfosztották a tróntól, aki hamarosan meg is halt (984/985). (Az egyik forrásmunka adatai szerint III. Ramirót megölték /meggyilkolták/.) III. Ramiro törvényes fiát, Ordoñót (? – 1020 körül) az örökségétől megfosztották, Bermudo pedig II. Bermudo néven León királya (984/985 – 999) lett. Azonban az új uralkodó is gyakorlatilag képtelen volt eredményesen védekezni a mórok rendszeresen megújuló, 987/988-tól 997-ig tartó támadásaival szemben, amelyeknek az élén a Córdobai Kalifátus kiváló hadvezére, a spanyolok által Almanzornak nevezett Abu Amir Muhammad Ibn Abdullah Ibn Abi Amir, ismertebb nevén Al-Hajib Al-Manszúr (938? – 1002) állt. A mórok feldúlták a királyság névadó székhelyét, León városát is (987), Santiago de Compostelát pedig felégették, e kegyhelyen összerombolva az idősebb Szent Jakab apostol sírja fölé emelt bazilikát (997).

A mórok sikerei miatt II. Bermudónak szembesülnie kellett az uralkodásával elégedetlen leóni nemesség lázongásaival. A leóni nemesek tetszését az sem nyerte meg, hogy a király az első feleségét, Velasquitát eltaszítva (aki állítólag IV. Ordoño leóni király lánya volt), a második házasságát I. García Fernándeznek a leányával, Elvirával (970? – 1017) kötötte meg, és a házasság megkötését a leóni nemesek hirtelen kirobbanó felkelése követte. II. Bermudo csak kényszerű fegyverszünettel tudta megőrizni a belső békét, aminek nagy ára, volt a királyi ház elveszítette a királyságban betöltött integráló szerepét.

II. Bermudo jelentős törvényalkotó volt. A trónon a fia, Alfonz (994 – 1028) követte, V. Alfonz néven (999 – 1028), aki az apja második házasságából származott.[1]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. (Alfonz nem VI. Alfonz néven volt király, ahogyan egy-két forrásmunka – tévesen – jelöli, ugyanis nem Froilaz Alfonz leóni király (?-?) a IV. Alfonz nevű király, Froilaz Alfonzt csak címzetes királynak tartva, a spanyol forrásmunkák nem sorolják be León királyai közé; ezért Szerzetes Alfonz (897? – 933), aki 925-től 931-ig uralkodott, volt a IV. Alfonz leóni király, és nem V. Alfonz király.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Diccionario de historia de Espana I-III, Madrid, 1968-1969.
  • Ludwig Vones: Geschichte der Iberischen Halbinsel im Mittelalter, 711-1480. Reiche – Kronen – Regionen. Sigmaringen. Thorbecke Verlag. 1993.
  • Crescencio Gallego Pellitero: Síntesis histórica de los reyes en Espana (Anos 364-1994), Vigo, 1994.
  • http://www.homar.org/genealog/
  • http://www.genealogie-mittelalter.de/