Horst Köhler

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Horst Köhler (Skierbieszow, Lengyelország, 1943. február 22. –) közgazdász, a Német Szövetségi Köztársaság elnöke 2004. július 1. óta.

Tartalomjegyzék 1 Származása 2 Tanulmányai 3 Közigazgatási pályafutása 4 Közéleti pályafutása 5 Családja 6 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Származása

A második világháború alatt az akkor német megszállás alatt álló Lengyelországban született besszarábiai németek gyermekeként. A háború után, 1945-ben a családja Kelet-Németországba menekült, és onnan pedig 1953-ban a Német Szövetségi Köztársaságba menekültek tovább, ahol is később Ludwigsburgban találtak új otthonra.

[szerkesztés] Tanulmányai

1963-ban érettségizett, majd kétéves katonai szolgálatot teljesített. 1965-ben vették fel a tübingeni Eberhard-Karls-Egyetemre, ahol 1969-ben szerzett okleveles közgazdászi diplomát, 1977-ben doktorált.

[szerkesztés] Közigazgatási pályafutása

1969 és 1976 között a tübingeni Alkalmazott Gazdasági Kutatóintézet referense, itt szerezte meg doktori fokozatát. 1980-ig a német szövetségi gazdasági minisztériumának munkatársa volt, majd innen átkerült a schleswig-holsteini tartományi kancelláriára Gerhard Stoltenberg tartományi miniszterelnök alá. Az ő javaslatára helyezték át Köhlert a szövetségi pénzügyminisztériumba kabinetfőnöknek, majd alosztályvezetői kinevezést kapott. 1989-ben a pénz- és hitelügyi osztály vezetőjévé nevezték ki.

[szerkesztés] Közéleti pályafutása

A Kereszténydemokrata Unió (CDU) tagja. 1990-ben Hans Tietmayer utódaként a szövetségi pénzügyminisztéium államtitkára lett. Hatáskörébe tartoztak a pénzügyi és monetáris kapcsolatok, így ő volt a német delegáció vezetője a Maastrichti Szerződés tárgyalásain és a német újraegyesítéssel kapcsolatos végső tárgyalásokon. Később Helmut Kohl kancellár „serpája” lett és ilyen minőségében több G7-es találkozó egyik fő előkészítője.

1993-ban hagyta el a szövetségi pénzügyminisztériumot, a Német Takarékpénztári és Zsírószövetség elnöke, 1994-ben ennek európai szövetségének elnöke lett. 1998-ban távozott mindkét helyről, amikor az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnökévé választották. Alatta dolgozott egy időben Németh Miklós volt magyar miniszterelnök is. 2000-ben a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatójává nevezték ki.

2004-ben a kereszténydemokrata CDU, a keresztényszociális CSU és a liberális FDP Köhlert jelölte Johannes Rau helyére a szövetségi elnöki posztra, emiatt lemondott az IMF-ben betöltött pozíciójáról. A szociáldemokrata SPD és a Zöldek Gesine Schwan politológus, professzornő személyében először indítottak nőt a legmagasabb német pozícióra. A szövetségi elnököt választó Bundesversammlung 2004. május 23-án 604-589 arányban választotta meg Köhlert erre a posztra. Jelölését követően több szakszervezet és baloldali gondolkodású műhelyek (pl. ATTAC) hevesen kritizálták IMF-es múltja miatt.

2008. május 22-én bejelentette, hogy indulni kíván az újraválasztásért. Ellenfele újra Gesine Schwan. A választást 2009. május 23-án lesz.

[szerkesztés] Családja

Nős, felesége Eva Luise Köhler tanár, aki 1972 és 1990 között az SPD tagja volt. Két fiúgyermekük született.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• A szövetségi elnök honlapja (német nyelven)
• Horst Köhler életrajza az IMF honlapján (angol nyelven)
• Az origo.hu cikke Horst Köhler elnökké választásáról

	A Német Szövetségi Köztársaság elnökei
Theodor Heuss ‑ Heinrich Lübke ‑ Gustav Heinemann ‑ Walter Scheel ‑ Karl Carstens ‑ Richard von Weizsäcker ‑ Roman Herzog ‑ Johannes Rau ‑ Horst Köhler