Horst Köhler

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Horst Köhler
Horst Köhler.jpg
A Német Szövetségi Köztársaság 9. elnöke
Hivatali idő
2004. július 1.2010. május 31.
Előd Johannes Rau
Utód Christian Wulff

Született 1943február 22. (71 éves)
Heidenstein, Főkormányzóság
Párt Kereszténydemokrata Unió

Házastársa Eva Luise Köhler
Foglalkozás közgazdász, politikus
Vallás evangélikus kereszténység

Horst Köhler Signature.svg
Horst Köhler aláírása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Horst Köhler témájú médiaállományokat.

Horst Köhler (Heidenstein, Főkormányzóság, 1943. február 22.) német közgazdász, politikus. 1998 és 2000 között az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank elnöke, majd 2004-ig a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója. A Német Szövetségi Köztársaság elnöke 2004. július 1. és 2010. május 31. között.

Származása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A második világháború alatt a Német Birodalomhoz tartozó Főkormányzóság területén született besszarábiai németek gyermekeként. A háború után, 1945-ben családja Kelet-Németországba menekült, onnan pedig 1953-ban a Német Szövetségi Köztársaságba távoztak, ahol később Ludwigsburgban találtak új otthonra.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1963-ban érettségizett, majd kétéves katonai szolgálatot teljesített. 1965-ben vették fel a tübingeni Eberhard-Karls-Egyetemre, ahol 1969-ben szerzett okleveles közgazdászi diplomát, 1977-ben doktorált.

1969 és 1976 között a tübingeni Alkalmazott Gazdasági Kutatóintézet referense, itt szerezte meg doktori fokozatát. 1980-ig a német szövetségi gazdasági minisztériumának munkatársa volt, majd innen átkerült a schleswig-holsteini tartományi kancelláriára Gerhard Stoltenberg tartományi miniszterelnök alá. Az ő javaslatára helyezték át Köhlert a szövetségi pénzügyminisztériumba kabinetfőnöknek, majd alosztályvezetői kinevezést kapott. 1989-ben a pénz- és hitelügyi osztály vezetőjévé nevezték ki.

A Kereszténydemokrata Unió (CDU) tagja. 1990-ben Hans Tietmayer utódaként a szövetségi pénzügyminisztéium államtitkára lett. Hatáskörébe tartoztak a pénzügyi és monetáris kapcsolatok, így ő volt a német delegáció vezetője a maastrichti szerződés tárgyalásain és a német újraegyesítéssel kapcsolatos végső tárgyalásokon. Később Helmut Kohl kancellár „serpája” lett és ilyen minőségében több G7-es találkozó egyik fő előkészítője.

1993-ban hagyta el a szövetségi pénzügyminisztériumot, a Német Takarékpénztári és Zsírószövetség elnöke, 1994-ben ennek európai szövetségének elnöke lett. 1998-ban távozott mindkét helyről, amikor az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnökévé választották. Alatta dolgozott egy időben Németh Miklós volt magyar miniszterelnök is. 2000-ben a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatójává nevezték ki.

2004-ben a kereszténydemokrata CDU, a keresztényszociális CSU és a liberális FDP Köhlert jelölte Johannes Rau helyére a szövetségi elnöki posztra, emiatt lemondott az IMF-ben betöltött pozíciójáról. A szociáldemokrata SPD és a Zöldek Gesine Schwan politológus, professzornő személyében először indítottak nőt a legmagasabb német pozícióra. A szövetségi elnököt választó Bundesversammlung 2004. május 23-án 604-589 arányban választotta meg Köhlert erre a posztra. Jelölését követően több szakszervezet és baloldali gondolkodású műhelyek (pl. ATTAC) hevesen kritizálták IMF-es múltja miatt.

2008. május 22-én bejelentette, hogy indulni kíván az újraválasztásért. Az SPD jelöltje ismét Gesine Schwan volt, a Baloldali Párt Peter Sodann színművészt indította. A választást 2009. május 23-án tartották, ahol Köhlert már az első fordulóban megerősítették tisztségében. 2010. május 31-én azonnali hatállyal lemondott tisztségéről. Lemondását egy korábbi rádióinterjúban tett kijelentése utáni erős kritikákkal magyarázta.

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nős, felesége Eva Luise Köhler tanár, aki 1972 és 1990 között az SPD tagja volt. Két fiúgyermekük született.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Horst Köhler témájú médiaállományokat.