Hock János

Hock János szónokol (1918)

Hock János sírja Budapesten. Kerepesi temető: 48/4-1-35.

Hock János (Devecser, 1859. december 31. – Budapest, 1936. október 10.) katolikus plébános, politikus és író, a Magyar Nemzeti Tanács tiszavirágéletű elnöke.

1887-től folyamatosan tagja volt a képviselőháznak. Először, mint szabadelvűt, a Somogy megyei szili kerületben választották országgyűlési képviselőnek, majd nemzeti párti, újból szabadelvű, Bánffy Dezső híve, 1910-től a Justh-párt tagja, később Károlyi Mihály híve lett. Belépett a szabadkőműves mozgalomba.

1889-től Budapesten kőbányai, 1912-től józsefvárosi plébános.

Jó szónoki képességei voltak, amelyeket az általános választójogért vívott küzdelemben hasznosított. Ellenzője volt Tisza István politikájának.

1918. november 1-jén, a miniszterelnökké avanzsált Károlyi Mihályt felváltva a Magyar Nemzeti Tanács elnöke lett. Az új rendszerben is csalódott, ezért nyugdíjazását kérte és visszavonult a politikától.

A Tanácsköztársaság kikiáltása (1919. március 21.) után először Csehszlovákiába, majd Bécsbe, és végül az USA-ba emigrált. Onnan visszatért Európába: Párizsban, majd ismét Bécsben élt. Több cikkben bírálta a Horthy-rendszert.

Ennek ellenére, 1933-ban hazatért. A külföldön írt cikkei miatt korában ellene emelt vádak (többrendbeli nemzetgyalázás és kormányzósértés) alapján bíróság elé állították és egyévi börtönre ítélték 1934. novemberben bevonult a börtönbe, de 1935 júniusában kegyelmet kapott.

Budapest VIII. kerületében, Miskolcon, Zalaegerszegen, Törökszentmiklóson, Csongrádon stb. utca viseli nevét. Születésének 150. évfordulója tiszteletére 2009-ben "Katolicizmus és demokrácia. "150 éve született Hock János plébános" címmel konferencia volt a WJLF-en

Írásai

Több teológiai, vallástörténeti és szépirodalmi művet írt. Mátyás-templomi szentbeszédeit is megjelentette.

• Imakönyv (1892, Athenaeum R. Társ. Könyvnyomdája)
• Szivárvány (1894, Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt.)
• Vigasztalások könyve, Elmélkedések és hangulatok (1896, Budapest)

Újból kiadva: 1902, Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt.

• Művészeti reform (1898, Budapest)
• Rákócziné (1905, történeti elbeszélés Rákóczi Ferencné életéről, Budapest, Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt.)
• Jézus élete (1905, Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt.)
• Virágmesék (1931, E.- Prager-Verlag)
• Börtönvirágok (1935, magánkiadású napló, Budapest)
• Az élet könyve (1936, magánkiadás)
• Az ember könyve (1937, Újvidék, magánkiadás)
• Gondolatok I-II. (1943, magánkiadás)
• Modern miszticizmus (1938, Budapest, magánkiadás)
• A teremtés könyve I-II. (1939, Urbányi István kiadása)
• A törvények könyve (1939, Urbányi István kiadása)
• Az Isten könyve (1940, Budapest, Urbányi István kiadása)
• A bukás könyve (1941, Urbányi István kiadása)
• A megváltás könyve (1942, magánkiadás)
• Képes Biblia (1989, Szent István Társulat)

Források

• Tolnai nagylexikon
• Magyar életrajzi lexikon [2]

Kapcsolódó szócikk

• Magyar szabadkőművesek listája