Hidegség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vilagorokseg logo ff tif.png  A településen világörökségi helyszín található 
Hidegség
Hidegseg templom.jpg
Katolikus templom
Hidegség címere
Hidegség címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Győr-Moson-Sopron
Kistérség Sopron–Fertődi
Jogállás község
Polgármester Kovács István[1]
Irányítószám 9491
Körzethívószám 99
Népesség
Teljes népesség 385 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 21,24 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 16,90 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hidegség (Magyarország)
Hidegség
Hidegség
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 37′ 36″, k. h. 16° 44′ 28″Koordináták: é. sz. 47° 37′ 36″, k. h. 16° 44′ 28″
Hidegség (Győr-Moson-Sopron megye)
Hidegség
Hidegség
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
Hidegség weboldala
A faluház udvara
Utcarészlet
Vigyázat! Békaátkelés
Freskó-részlet a templomból

Hidegség község (németül Kleinandrä, horvátul Vedešin[3]) Győr-Moson-Sopron megyében, a Sopron–Fertődi kistérségben található.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hidegség Győr-Moson-Sopron megye nyugati részén, Soprontól mintegy 14 km távolságra keleti irányban található. Természetföldrajzi szempontból a Nyugat-Magyarországi peremvidék részeként nyilvántartott Ikva-medencéhez tartozik a falu. A település határától északra elterülő Fertő tó közelsége a történelem folyamán mindvégig meghatározta a község lakóinak életét: a növénytermesztés bizonyos ágainak fejlődését lehetetlenné tette, ugyanakkor például a zöldségtermesztés számára kedvező feltételeket biztosított a vízparti környezet. Hidegség közlekedésföldrajzi helyzete kedvező, rajta halad keresztül ugyanis a Sopront Fertőddel összekötő "Fertő tó melletti útvonal". Emellett a 85-ös számú főútvonallal is kapcsolata van a falunak a Nagycenkre vezető 3 km hosszú bekötőút révén. Sopronból óránként induló autóbuszokkal nagyon könnyen elérhető a település mintegy 20 perces buszozás révén.

Története és mai élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hidegség a nevét a "Dézsma pincében" eredő forrásáról kapta. A környék már a neolitikum idején is lakott terület volt, amit a falu határában előkerült leletek is bizonyítanak. Rajtuk kívül még római korból származó tárgyakat sikerült feltárniuk a régészeknek. Önmagát a települést az írott források először 1274-ben, majd 1283-ban említették Hydegsyd formában. Ezek az oklevelek az Osl családot emlegették a község birtokosaként. A következő évszázadokban azonban a birtokosok sűrűn váltogatták egymást: 1358-ban például a Kanizsayaké lett a falu, majd a század végén házasság útján a Nádasdyakra szállt. A település lakóinak a XV. században a szomszéd földesurak háborúzásait, a XVI. században pedig a török gyakori zaklatásait kellett elviselnie. Az 1500-as évek elején a magyar lakosság elmenekült a faluból, helyükre 1532-1534 körül horvát telepesek érkeztek. Az érkező horvátok pontos létszámát nem tudjuk megmondani, az azonban biztos, hogy 1537-ben Hidegség lakóinak csak 40%-a volt magyar. A reformáció elsősorban a község magyar lakói körében vert gyökeret: 1596-ban még saját evangélikus lelkésze is volt a falunak. A XVII. század első felében a lakosság túlnyomó többsége visszatért a katolikus hitre. Nádasdy Ferenc 1671-es pere után a hidegségi birtokai előbb a Draskovich, majd a Széchenyi családra szálltak.

A Rákóczi-szabadságharc idején a község ismét elnéptelenedett, ezért 1704-ben újra horvát telepesek érkeztek, ezúttal a Szerémségből. A horvát népesség részaránya így annyira megnövekedett, hogy 1832-ig horvát volt az iskolai oktatás nyelve. Hidegség lakói már a XVIII. században is elsősorban szőlő- és gyümölcstermesztéssel, valamint nádaratással foglalkoztak. A hidegségi sárgarépa, a petrezselyem, a hagyma és a paradicsom a soproni piacon kívül még Győr, Moson és Vas megyékben, valamint Ausztriában is közismert volt. A szőlőtermesztés a XIX. századi filoxéravész miatt elveszítette jelentőségét. A nádaratás és a feldolgozás is biztosította a megélhetést, azonban a mostoha munkakörülmények miatt nagyon sok arató egészen fiatalon elveszítette életét. Az állattenyésztés ágazatai közül inkább a külterjes szarvasmarhatenyésztést érdemes megemlíteni.

Az első világháborút még nagyobb veszteség nélkül sikerült megúszni, a második világháború azonban már tragikus eseményeket hozott a falu életében: 1944 novemberétől a faluban és az Ilona majorban zsidó munkaszolgálatosokat őriztek és dolgoztattak, s közülük 1286 beteget agyonlőttek. A szovjet csapatok 1945. április elsején érték el a falut. A megszállást követő földosztás után a lakosság társadalmi összetétele erősen megváltozott: korábban ugyanis 26 család 15-20 hold földterülettel rendelkezett, ezután kb. 5-6 hold lett az átlag birtokméret. Így a középparaszti rétegek helyett a kisparasztság került túlsúlyba. A kollektivizálás hullámai Hidegséget az 50-es években érték el először: 1950-ben megalakult a helyi Termelőszövetkezet, majd az 1959-es újjáalakulásával a szövetkezeti tulajdon általánossá vált a faluban. A 60-as években a Hidegségi Termelőszövetkezet egyesült a Hegykőivel, így a gazdasági döntések gyakorlatilag kikerültek a helybéliek hatásköréből. Megszűnt a falu önálló tanácsa is, közigazgatásilag egészen a rendszerváltásig Hegykőhöz tartozott Hidegség. Az erőteljes urbanizáció hatására itt kedvezőtlen folyamatok zajlottak le: a 60-as évektől kezdve ugyanis nagyon sokan elvándoroltak a faluból, így rendkívüli mértékben lecsökkent a település lélekszáma.

Hidegség lélekszáma a XX. század folyamán drámaian csökkent: 1900-ban még 554-en, 1930-ban 589-en, 1997-ben azonban már csak 303-an lakták. Az a furcsa helyzet állott elő, hogy a II. József- féle népszámláláshoz képest is jóval kevesebben élnek ma a faluban. A lakosság korösszetétele kedvezőtlen, majdnem eléri a 40%-ot az idősek aránya. 2007-re azonban a falu lakossága ismét növekedésnek indult, elérve a 340 főt. A keresők többsége ingázó, elsősorban a közeli Sopronban, illetve Ausztriában vállalnak munkát. Az különösen kedvezőtlen a kisközség számára, hogy sem óvodával, sem pedig általános iskolával nem rendelkezik. Hidegségen összesen 112 lakást tartanak nyilván, ebből mindössze 1 van önkormányzati tulajdonban. Vezetékes ivóvízzel mára már szerencsére csaknem minden lakást elláttak, s az utóbbi időben sor került a telefonhálózat bővítésére is. Az infrastrukturális fejlődés folyamatosságát biztosítja a szennyvízcsatorna hálózat és a vezetékes gázhálózat kiépülése is. Az utak többsége portalanítva van, ez még az utóbbi pár évtized fejlesztésének köszönhető. Így azt mondhatjuk, hogy a község kis mérete ellenére infrastrukturálisan eléggé fejlett. A turizmus fellendítése érdekében a faluban igyekeznek mindent megtenni.

A Fertő tó melléki kerékpárút bővítése és belterületi szakaszának kiépítése 1997. október elsejével vette kezdetét. A 80-as években épült faluháznál kultúrterem, orvosi rendelő és üzlethelyiségek találhatók. A helyi vízmű tulajdonosa a Soproni Víz-, és Csatornamű Vállalat, amely a szennyvíztisztító mű üzemeltetését is végzi. Mára már a kommunális folyékony és szilárd hulladékgyűjtés is megoldódott a Rekultív Kft. jóvoltából /székhelye Fertőszentmiklós/. A Hidegségen járóknak érdemes még megismerkedniük a helyi nádaratással és feldolgozással. A jó minőségű termékek fele exportra megy, még Svájcban is előszeretettel vásárolnak a termékekből. Természetesen a falu lakói ma sem mondtak le a minőségi zöldségtermesztésről, még ma is ez a legkiemeltebb mezőgazdasági foglalkozás.

Hidegségnek napjainkban a kistelepülések számos problémájával szembe kell néznie, elsődleges azonban népesség alacsony létszáma. Ennek kezelése érdekében alakítottak ki a falu felett található dombon, az ún. Csillahegyen egy lakóparkot a kilencvenes évek közepén, amelynek beépítése napjainkra lassan befejeződik. A falu számára azonban emellett számos lehetőség is van. A Fertő tó melléki kerékpárút az átmenő forgalom növekedését vonhatja maga után, amelyből remélhetőleg a település is profitálhat. A turizmus fellendülését a műemléktemplom (román kori Szent András-templom), illetve Sopron város közelsége is motiválja. Ezenkívül a hagyományos tevékenységek ( zöldségtermesztés, nádfeldolgozás) is előbb-utóbb fellendülnek.

A községnek (kb. 2 km-re a falutól) Nagycenkkel közös vasútállomása volt a Győr–Sopron-vasútvonalon, de az állomás a 90-es években megszűnt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hidegség elsőrendű műemléke a falu feletti dombon álló Szent András templom, amelynek XIII. századi körkápolnájában korabeli freskók találhatók. Ehhez az eredeti körkápolnához a XV. században kétszakaszos hajót építettek. Ezt az 1713-as villámcsapás után barokk stílusban átalakították. A gyönyörű műemléktemplom magasabb alapszintje miatt szinte az egész községet uralja. A templom történetéhez tartozik még, hogy 1748-ban toronnyal látták el, amely szintén a barokk jegyeit viseli. Az építményt 1890-ben romantikus homlokzattal látták el, majd 1940-ben végleg meghosszabbították a hajóját.

Bár a templom részei különböző időpontokban épültek, kimagasló építészettörténeti értékét a legősibb részlet, a keleti rotunda határozza meg. Az ősi rotunda négyzetes templomtestbe foglalva alkotja a keleti szentélyt. Ilyen épülettest a Balaton-felvidéki Zánka és a szlovákiai Dejte templománál figyelhető meg. A műemléktemplom az 1971-1972-es föltárás és helyreállítás során nyerte el mai alakját.

Irodalom, Forrásmunkák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Győr-Moson-Sopron megye kézikönyvéből (Szekszárd 1998) Áldozó István cikkének módosításával.
  • Sedlmayr János (1998): Hidegség, középkori templom. TKM Egy. és OMH. Budapest
  • Csatkai E., Dercsényi D. (1956): Sopron és környéke műemlékei. Budapest
  • Gerő, L. (1984): Magyar műemléki ABC. (Hungarian Architectural Heritage ABC.) Budapest
  • Gervers-Molnár, V. (1972): A középkori Magyarország rotundái. (Rotunda in the Medieval Hungary). Akadémiai, Budapest
  • Henszlmann, I. (1876): Magyarország ó-keresztyén, román és átmeneti stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése, (Old-Christian, Romanesque and Transitional Style Architecture in Hungary). Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest
  • Szilágyi A. (2008): A Kárpát-medence Árpád-kori rotundái és centrális templomai. Semmelweis Kiadó, Budapest

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Hidegség települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 31.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]