Gyárközi Bizottság
 |
Úgy tűnik, hogy ez külső forrás szó szerinti másolata, és ez a szerzői jog megsértését jelentheti. | Győződj meg róla, hogy az azonos szövegek közül melyik keletkezett előbb! Ha tudsz, kérj engedélyt a korábbi külső szöveg felhasználására a Wikipédia:Engedélykérés lapon leírtak szerint, vagy szerkeszd bátran a lapot, és távolíts el minden jogvédett részt belőle! Kövesd a formai és a stilisztikai útmutatóban leírtakat! Ha sikerült eltávolítani a másolt szöveget, vedd le ezt a sablont! |
A Gyárközi Bizottság gyárakat összefogó szervezetként alakult meg.
Története[szerkesztés]
A Gyárközi Bizottság az 1917. novemberi budapesti tüntetések után vált hatékony politikai erővé. 1918 januárjában a Gyárközi Bizottság már jelentős szerepet töltött be.[1] Az oroszországi Bolsevik Párt gyakorolt erjesztő hatást a magyarországi háborúellenes, defetista mozgalmakra, az 1918. március 20-i Zimmerwaldi nyilatkozat alapján. [2] 1918. január 13-án a Gyárközi Bizottság, az Ipari és Közlekedési Alkalmazottak Szövetsége és a gyári bizalmi szervezetek nyomására a Szociáldemokrata Párt ugyanazon a napon 6 nagygyűlést tart. Ezek közül a szociáldemokrata vezetés ellenére négy nagygyűlésen elfogadták a Központi Munkástanács megalakítására vonatkozó javaslatot. [3] 1918. január 18–án és 19-én [4] a munkát beszüntető és tüntető munkások annexiómentes békét követeltek a Szovjet-Oroszországgal folytatott tárgyalásokon, továbbá a választójog kiszélesítéséért és jobb élelmiszerellátásért is felléptek. Gyakorlatilag általános sztrájk robbant ki a fővárosban és legalább 150 ezer ember állt le a munkával, ráadásul a tiltakozás a vidéki városokra is átterjedt. Budapesten 1918. január 18-án tizennégy helyen tartottak népgyűlést. Leállt a közlekedés, a lapok nem jelentek meg. A Thököly úton Weltner Jakab és Böhm Vilmos mondott beszédet. [5][6]
Tagjai[szerkesztés]
Kelen József, Fried Jolán.[7]Mosolygó Antal, Helfgott Ármin, Komját Aladár, Vágó Béla[8]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Duczynszka Ilona feljegyzései az 1918-as januári sztrájk előzményeiről https://tti.btk.mta.hu/images/kiadvanyok/folyoiratok/tsz/tsz1958_1-2/duczynszka.pdf 157.old. Hozzáférés: 2020.10.11
- ↑ Tömöry Márta; Duczynska Ilona feljegyzései az 1918-as januári sztrájk előzményeiről. http://kpolanyi.scoolaid.net:8080/xmlui/bitstream/handle/10694/395/Con_29_Fol_2%20M%c3%a1rta%20T%c3%b6m%c3%b6ry%20Article%20%e2%80%93%20%e2%80%9cDuczynska%20Ilona%20feljegyz%c3%a9sei%20az%201918.pdf?sequence=3 Különlenyomat a Történelmi Szemle 1958/1-2. 157.old. számából Hozzáférés: 2021.02.19
- ↑ Duczynszka Ilona feljegyzései az 1918-as januári sztrájk előzményeiről https://tti.btk.mta.hu/images/kiadvanyok/folyoiratok/tsz/tsz1958_1-2/duczynszka.pdf 165.old. Hozzáférés: 2020.10.11
- ↑ Januári sztrájk, februári következmények – 1918 kezdete és a szociáldemokraták http://elsovh.hu/januari-sztrajk-februari-kovetkezmenyek-1918-kezdete-es-a-szocialdemokratak/ Hozzáférés: 2021.03.11
- ↑ http://elsovh.hu/januari-sztrajk-februari-kovetkezmenyek-1918-kezdete-es-a-szocialdemokratak/ Hozzáférés: 2020.12.02
- ↑ Varga Lajos: Háború, forradalom, szociáldemokrácia Magyarországon. 1914. július–1919. március. Budapest, 2010
- ↑ https://mandadb.hu/common/file-servlet/document/480633/default/doc_url/gondolat.pdf 16. oldal Hozzáférés: 2021.05.21
- ↑ Hevesi Gyula: Műszaki és tudományos értelmiségünk a forradalmi mozgalomban 6. oldal https://core.ac.uk/download/pdf/35145743.pdf Hozzáférés: 2021.05.21