Gyárfás István
| Gyárfás István | |
| Született | Dömsöd 1822. július 17. |
| Elhunyt | Kiskunhalas 1883. július 16. (60 évesen) |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | jogász, táblabíró, történész |
'''Gyárfás István''' (léczfalvi) (Dömsöd, 1822. július 17. – Kiskunhalas, 1883. július 16.) magyar jogász, táblabíró, történész, az MTA levelező tagja.
Tartalomjegyzék |
Élete [szerkesztés]
Édesapja, nemes léczfalvi Gyárfás Pál református lelkészként került Kiskunhalasra, így István gyerekkorában itt nevelkedett, majd itt végezte a gimnáziumot is. Jogi tanulmányait Debrecenben kezdte és 1847-ben ügyvédi oklevelet szerzett Pesten.
Ügyvédi gyakorlatát Kiskunhalason folytatta. 1848-1849-ben Kiskunhalason részt vett a forradalmi eseményekben, a város aljegyzőként, és szabadcsapatot is szervezett. Világos után menekülnie kellett, mert körözték, de 1850-ben végül felmentették.
1851-től Kiskunfélegyháza járási alkapitánya, majd 1854-től Gödöllőn szolgabíró. 1862-től kerületi táblabíró lett Kiskunhalason. 1871-től Szabadka városában királyi ügyész, 1873-tól ítélőtáblai rendes bíró Budapesten.
1870-1876 között a kiskunhalasi református egyház főgondnoka volt. 1878-tól az MTA levelező tagja lett. A Magyar Történelmi Társulat választmányi tagja volt.
Munkássága [szerkesztés]
Jogász hivatása mellett történeti kutatásokat is végzett. Fő szakterületei a jászkunok története, de nyelvészeti, régészeti emlékek feltárásai, vizsgálatai is foglalkoztatták. Emellett jogi, gyümölcsészeti és kertészeti írásai is megjelentek.
Cikkei, tanulmányai olvashatóak a Fővárosi Lapok, a Vasárnapi Újság, a Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, a Halasi Újság című lapokban.
Művei [szerkesztés]
- A jászkunok története I-IV. kötet Kecskemét, 1870-85;
- Czölöpmaradványok Halason In: Archeológiai Értesítõ, 1870. II. köt. 189-195. p.
- A parasztvármegye (Budapest, 1882);
- A jászkunok személyes és birtokviszonyainak történelmi és jogi fejtegetése (Budapest, 1883).
- Dobó István Egerben. Székfoglaló értekezés. Budapest, 1879. (Értekezések a tört. tud. köréből. VIII. 5.)
- A jászkúnok nyelve és nemzetisége. Budapest, 1882.
- A Petrarka-codex kún nyelven. Budapest, 1882.
- Jerney János emlékezete. Budapest, 1884. (Emlékbeszédek I. 9.)
- Magyar Tudományos Akadémiai Almanach. Budapest, 1881., 1883.
- Magyar Könyvészet Budapest, 1879. 1881-1885.
- Őskeresztény műemléki tanulmányok. Budapest, 1887.
- Tárnokvölgyi ütközet, és a hunscythák temetkezési módja (Századok, 1867);
- A fekete sereg (Századok, 1877)
Emlékezete [szerkesztés]
- Kiskunhalason nevét márványtábla, szobor és utca is őrzi.
- A Kiskunhalasi Református Kollégium Diákotthona viseli a nevét.
- Sírja a kiskunhalasi régi református temetőben található.
Források [szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IV. (Gyalai–Hyrtl). Budapest: Hornyánszky. 1896. Online hozzáférés
- Kiskunhalas Almanach
- Akadémiai Levéltár
- Fekete Dezső: Gyárfás István (1822-1883) élete és munkássága. Kiskunhalas, 1983

