Gundel János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Gundel család sírja Budapesten. Kerepesi temető: Á. B. 26. Gách István Lipót alkotása.
Egy tányér palócleves

Gundel János (Ansbach, Bajorország, 1844. március 3.Budapest, 1915. december 28.) vendéglős, a híres gasztronómiai dinasztia alapítója, a Ferencz József-rend lovagja, a Budapest-Deák téri ag. hitv. ev. testvéregyházak közgondnoka.

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fia Gundel Károly, unokája Gundel Katalin, dédunokái Latinovits Zoltán, Bujtor István és Frenreisz Károly.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eredeti neve: Johann Adam Michael Gundel volt. Tíz éves korában pékmester apja meghalt. 1855-ben az ansbachi Mezőgazdasági és Ipariskolában kezdett tanulni. Édesanyja és mostohaapja nem sokáig tudta taníttatását fedezni. 1857-ben barátaival Magyarországra ment.

Mostohaapja sógoránál, Gärtner György budai vendéglősnél állt munkába, mint pikoló fiú. 1857-ben a pesti Téli Sörházban pincérkedett, majd 1858-ban a híres Arany Sas fogadóba került.

1869-ben megvette a Király utcában található Bécsi Sörházat. Az étterem specialitása a bécsi tányérhús, a bécsi szelet, a szalontüdő és az osztrák sör volt.

Gundel két év múlva megvette a Virágbokor (Blumenstöckl) vendéglőt, és nyolc évig vezette azt. Törzsvendégei lettek híres művészek, nyelvészek, egyetemi tanárok és politikusok is, többek között Lotz Károly, Liszt Ferenc, Mikszáth Kálmán, Szilágyi Dezső, Tisza Kálmán, Tisza István.

1875-ben megvette az Erzsébet Királyné szállodát is.

1876-ban a Szállodások és Vendéglősök Ipartársulatának elnöke lett. 1882-ben a fővárosi törvényhatósági bizottság tagjává választották. 1885-ben megkapta a Ferenc József rend lovagkeresztjét. 1900-ban a párizsi világkiállításon ezüstéremmel jutalmazták.

„…minthogy nem voltak gyerekei, csinos vagyont gyűjtött, visszavonult az üzlettől, akképpen gondolkodván: – adtál uram elég pénzt, de nem adtál hozzá gyereket, hát minek törjem magam? Csakhogy a gondviselés is leleményes és megtréfálta Gundel urat. A munka ezres bankókat hozott neki. A pihenés aztán meghozta a gyermekeket oly szép számmal, hogy most már megint így gondolkodott magában: – Adtál uram elég gyereket, de nem adtál hozzájuk elég pénzt. Minélfogva ismét visszavágyott az üzlethez, vagyonát megsokszorozni és erős magyarokat nevelni gyerekeiből. Az István főherczeg szállodát bérelte ki…” – (Mikszáth Kálmán)

Gundel János kreációja a Palócleves, mely zöldbabos ürüleves tejföllel habarva, és bőven kaporral ízesítve, amit Mikszáth Kálmán, a „nagy palóc” tiszteletére alkotott. Mikszáth Kálmán azt kérte, hogy Gundel olyan levessel lepje meg, amilyet még sosem evett.

Öt gyermeke közül Gundel Károly folytatta a vendéglős szakmát.

Elhunyt 1915. december 28-án, hajnali 3 órakor, életének 72-ik, házasságának 47-ik évében, örök nyugalomra helyezték a kerepesi úti temetőben 1915. december 31-én pénteken délután az ág. evang. egyház szertartása szerint a családi sírboltba.

Egyesületi tagságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Fővárosi bizottsági tag
  • A Szállodások és vendéglősök ipartársulatának díszelnöke
  • Az első magyar részvény-serfőzde igazgatósági tagja

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gundel János témájú médiaállományokat.
  • OSZK gyászjelentések

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]