Gregus Gábor
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Gregus Gábor | |
Született | 20. század Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | író |
Iskolái | Károli Gáspár Református Egyetem |
Írói pályafutása | |
Jellemző műfajok | fantasy |
Kiadói | Underground Kiadó, Mogul Kiadó, Írni Menő |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Gregus Gábor (Budapest) magyar író. A fantasztikus irodalom tárgykörében alkot.
Pályája[szerkesztés]
Gregus Gábor Budapesten született. Középiskolai tanulmányait a Bay Zoltán Szakközépiskolában végezte. Diplomáját a Károli Gáspár Református Egyetemen szerezte, magyar nyelv és irodalom szakon.
Első regénye a 2012-ben megjelent Pillanatnyi elmezavar, mely később trilógiává bővült (további kötetek: Újabb elmezavar, Végső elmezavar). Mindezek az Underground Kiadó gondozásában jelentek meg.
A regények stílusjegyei[szerkesztés]
Elmezavar trilógia[szerkesztés]
Az eddig megjelent regények elsősorban a valóságtól elrugaszkodott, kalandos, misztikus történeteket mutatnak be. A szövegek könnyedén befogadhatók, és meglehetősen gyors sodrásúak. A cselekmény nem ritkán kifejezetten sűrű. A nyelvezet egyszerű, gördülékeny, a jól olvashatóság fontos szempont.
Bizonyos epizódok szándékoltan sokkolóan hatnak, emiatt sem hiányzik az eddig megjelent regények egyikéről sem a "csak felnőtteknek" jelzés. Mind a harci jelenetek, mind az erotikus részek terén akadnak erősebb, naturális, olykor túlzóan vad leírások.
Az Elmezavar-trilógiában sok helyütt bukkannak fel magyar (vagy egyéb gyökerű) népmesei elemek. Ilyen többek között Villő lakhelye, a levegőben forgó tükörpiramis, mint a kacsalábon forgó palota analógiája, ilyenek a gödrők (visszafelé olvasva megtudhatjuk azt is, honnan származik a név), az aranykörték, a boszorkányok, táltosok, sárkányok, ételek, italok, stb. Az ősi magyar mondavilágból került "kölcsönzésre" a Markoláb vagy a Turul alakja is, szélesebb körű merítésből pedig például maguk az animák, az emberi szerepkörben lévő állati lények.
Texturálisan is lényeges jellemző a magyar-orientáció, nevezetesen hogy az Elmezavar trilógiában kizárólag magyar eredetű helységnevek, illetve személynevek szerepelnek.
Bibliográfia[szerkesztés]
Regények[szerkesztés]
Elmezavar trilógia[szerkesztés]
- Pillanatnyi elmezavar (2013, Underground Kiadó, ISBN 978-963-08-5939-4)
- Újabb elmezavar (2013, Underground Kiadó, ISBN 978-963-08-8272-9)
- Végső elmezavar (2016, Underground Kiadó, ISBN 978-963-12-6348-0)
Egyéb
- Megjelöltek (2021, Mogul Kiadó, ISBN 978-615-56-6885-2)
- A gyilkos tündérek városa (2022, Olvasni Menő, ISBN 978-615-6094-20-9)
Források[szerkesztés]
- Írói honlapja
- Alkotói adatlapja Moly.hu
- Gregus Gábor regényei
- A másik világ – Interjú Gregus Gábor íróval
- Lapozz bele! – Interjú Gregus Gábor íróval
- 1000 Könyv - Ír, mert írni jó! – 2020 interjú. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
- 1000 Könyv - Kilógni a megszokott sémákból – 2021 interjú. (Hozzáférés: 2021. március 9.)
- Kritizátor - A gyilkos tündérek városa könyvkritika