Gregus Gábor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gregus Gábor
Született20. század
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaíró
IskoláiKároli Gáspár Református Egyetem
Írói pályafutása
Jellemző műfajokfantasy
KiadóiUnderground Kiadó, Mogul Kiadó, Írni Menő

SablonWikidataSegítség

Gregus Gábor (Budapest) magyar író. A fantasztikus irodalom tárgykörében alkot.

Pályája[szerkesztés]

Gregus Gábor Budapesten született. Középiskolai tanulmányait a Bay Zoltán Szakközépiskolában végezte. Diplomáját a Károli Gáspár Református Egyetemen szerezte, magyar nyelv és irodalom szakon.

Első regénye a 2012-ben megjelent Pillanatnyi elmezavar, mely később trilógiává bővült (további kötetek: Újabb elmezavar, Végső elmezavar). Mindezek az Underground Kiadó gondozásában jelentek meg.

A regények stílusjegyei[szerkesztés]

Elmezavar trilógia[szerkesztés]

Az eddig megjelent regények elsősorban a valóságtól elrugaszkodott, kalandos, misztikus történeteket mutatnak be. A szövegek könnyedén befogadhatók, és meglehetősen gyors sodrásúak. A cselekmény nem ritkán kifejezetten sűrű. A nyelvezet egyszerű, gördülékeny, a jól olvashatóság fontos szempont.

Bizonyos epizódok szándékoltan sokkolóan hatnak, emiatt sem hiányzik az eddig megjelent regények egyikéről sem a "csak felnőtteknek" jelzés. Mind a harci jelenetek, mind az erotikus részek terén akadnak erősebb, naturális, olykor túlzóan vad leírások.

Az Elmezavar-trilógiában sok helyütt bukkannak fel magyar (vagy egyéb gyökerű) népmesei elemek. Ilyen többek között Villő lakhelye, a levegőben forgó tükörpiramis, mint a kacsalábon forgó palota analógiája, ilyenek a gödrők (visszafelé olvasva megtudhatjuk azt is, honnan származik a név), az aranykörték, a boszorkányok, táltosok, sárkányok, ételek, italok, stb. Az ősi magyar mondavilágból került "kölcsönzésre" a Markoláb vagy a Turul alakja is, szélesebb körű merítésből pedig például maguk az animák, az emberi szerepkörben lévő állati lények.

Texturálisan is lényeges jellemző a magyar-orientáció, nevezetesen hogy az Elmezavar trilógiában kizárólag magyar eredetű helységnevek, illetve személynevek szerepelnek.

Bibliográfia[szerkesztés]

Regények[szerkesztés]

Elmezavar trilógia[szerkesztés]

Egyéb

Források[szerkesztés]