Gomba menedzsment

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A gomba menedzsment, a szoftverfejlesztésben úgy is, mint pszeudoanalízis vagy vak fejlesztés a menedzsment egy antimintája. Azt fejezi ki, hogy a szervezetnél nem működik megfelelően a kommunikáció a különböző szintek között.[1] Az elnevezés a gombatermesztés sztereotip leírásán alapul: Tartsd sötétben, és trágyázz.

Leírás[szerkesztés]

A gomba menedzsment egy vezetési stílus, amiben a dolgozók nem ismerik a szervezet egészének általános állapotát és döntéseit. A munkát anélkül végzik, hogy tudnák, mi a célja. Nem támogatja a dolgozók kíváncsiságát és önkifejezését. Nem ismerik a vállalat általános helyzetét, mivel a vezetés anélkül dönt, hogy megkérdezne másokat vagy figyelembe venne más véleményeket.[2] Előfordulhat akkor, ha a vezetés nem ért ahhoz, amit a beosztottak csinálnak, ezért úgy érzik, hogy mivel nem tudnak hatékonyan információhoz jutni, nem is tudnak hatékonyan kommunikálni.[3]

A gomba menedzsment nem korlátozódik az üzleti szférára. Előfordul, hogy közös munkán dolgozó tanulók, hallgatók tartanak vissza információkat, hogy szorgalmasabbnak és intelligensebbeknek értékeljék őket a tanárok.[4]

Példák[szerkesztés]

A süllyedő Titanic

2008-ban a Lehman Brothers bank csődje kapcsán feltárták annak okait. A vezérigazgató ifjabb Richard S. Fuld volt, aki eltitkolta a bank helyzetét mind az alkalmazottak, mind a közvélemény elől.[5] Úgy tudták, hogy a bank különféle jelzáloghiteleket kezel, kockázatosakat és kevésbé kockázatosakat vegyesen.[6] Ezzel szemben a portfólió sokkal kockázatosabb volt, mint amilyen alkalmas lett volna. Fuld a csőd után nem vállalta a felelősséget, pedig ő rejtette el az információt.[5]

A Titanic elsüllyedésekor csak a személyzet néhány tagja tudott arról, hogy a hajó el fog süllyedni. A kapitány nem tájékoztatta a személyzet legtöbb tagját a helyzet komolyságáról, ami fejetlenségbe torkollt. A kapitány megpróbált saját maga dönteni, tisztjeinek bevonása nélkül.[7]

Okai[szerkesztés]

A leggyakoribb ok a vezetők viselkedése, akik szeretnek egyedül dönteni, ahelyett, hogy a szervezetet közös sikerekre vigyék. A félelem attól, hogy a beosztottak új ötletekkel, elképzelésekkel állnak elő, ahelyett, hogy azokra ők jönnének rá, rossz döntésekre készteti a vezetőket, így megakadályozzák, hogy beosztottjaik aktív szerepet vállaljanak munkájukban. Emiatt a beosztottak mechanikusan, ismétlődő jelleggel dolgoznak, pedig aktívabbak és termelékenyebbek lehetnének.[8]

Következményei[szerkesztés]

A következmények mindenkire negatívan hatnak. A dolgozók gyakran nem tudnak elég gyorsan reagálni egy váratlan helyzetre.[9] Például, ha a vállalat cipőkereskedelemmel dolgozik. A vezetés felismerte, hogy megváltozott a vásárlók preferenciája, de az új divat szerinti cipőket nem rendelik meg az üzletvezetők, mivel a felső szint nem szólt nekik. Végül az eladóknak kell viselniük a következményeket, akik aztán végképp nem tudtak semmiről.[10]

A gomba menedzsment előnye, hogy gyakran csökkenti a munkahelyi stresszt, mivel a beosztottaknak nincs vagy korlátozott a felelősségük.[10]

Megelőzése[szerkesztés]

Az információk megosztása elkerülhetetlen. A vezetők egyik legfontosabb feladata megkülönböztetni, hogy mik a bizalmasan kezelendő adatok, és melyeket melyik csoporttal kell megosztani. Az összes információ megosztása nagyobb kárt is okozhat. A vezetőknek meg kell tanulniuk, hogyan kommunikáljanak beosztottjaikkal.[11] A legjobb módszer az átláthatóság.[12]

Kivételek[szerkesztés]

Megfelelően végezve a gomba menedzsment sem működik olyan rosszul. A különböző csoportok megkapják azokat az információkat, amikre szükségük van. Ha többet akarnak tudni, akkor kérdezniük kell. Ez azonban nem egyszerű, és ehhez mérten igényel készségeket.[13]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Mushroom management. Oxford Reference . (Hozzáférés: 2014. október 20.)
  2. Mushroom Management. Simplicable- business guide . Simplicable. (Hozzáférés: 2014. október 22.)
  3. Antipatterns: Identification, Refactoring, and Management. Boca Raton, Florida: CRS Press, 120–1. o. (2006. május 6.). Hozzáférés ideje: 2014. október 22. 
  4. Mushroom Management. ProjectWIki . [2015. április 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 21.)
  5. a b The Death Of Lehman Brothers: What Went Wrong, Who Paid The Price And Who Remained Unscathed Through The Eyes Of Former Vice-President. International Business Times . (Hozzáférés: 2014. október 29.)
  6. The Dearth of Ethics and the Death of Lehman Brothers. Sevenpillars Institute . (Hozzáférés: 2014. október 29.)
  7. Saving the Titanic- Crowdsourcing to Find Hard Solutions, and Unlearning to Implement Them. Ever Smart World . John M. Smart. (Hozzáférés: 2014. október 23.)
  8. Mushroom Management. Changing Minds . Changing Minds. (Hozzáférés: 2014. október 22.)
  9. Mushroom Management- Don't keep your workforce in the dark. ManagerWise. [2016. június 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 22.)
  10. a b Antipatterns: Identification,Refactoring and Management. Boca Raton, Florida: CRS Press, 121. o. (2006. május 6.). Hozzáférés ideje: 2014. október 22. 
  11. Mushroom Management. Simplicable- Business Guide . Simplicable. (Hozzáférés: 2014. október 22.)
  12. Why transparency and authenticity wins in business and in marketing. The Guardian . (Hozzáférés: 2014. október 29.)
  13. I suck at mushroom management. EMC Consulting . EMC. [2013. március 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 22.)

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Mushroom management című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.