Gerenday Ágnes

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gerenday Ágnes
Született1951. október 27.[1]
Budapest[1]
Elhunyt2023. május 6. (71 évesen)[2]
Állampolgárságamagyar
SzüleiGerenday Endre
Foglalkozása
  • zenepedagógus
  • rádiós szerkesztő
  • karnagy
  • referens
Iskolái
KitüntetéseiMagyar Ezüst Érdemkereszt (2000)[1]
Sablon • Wikidata • Segítség

Gerenday Ágnes (Budapest, 1951. október 27. – 2023. május 6.) karnagy, zenepedagógus, rádiós szerkesztő, 1996-2023 között a Budapesti Lantos Kórus (korábban: Budapesti Ifjúsági Kórus) művészeti vezetője, a Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége – KÓTA Művészeti Bizottságának volt elnöke.[3]

Családja, gyermekkora[szerkesztés]

1951. október 27-én született Budapesten Gerenday Endre zenepedagógus, karnagy és Fallenbüchel Ágnes kézimunka-földrajz szakos tanárnő gyermekeként.

Tanulmányai[szerkesztés]

A Lajos utcai általános iskolában kezdte tanulmányait, majd az Apáczai Csere János Gimnáziumban tanult. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán 1976-ban végzett középiskolai énektanár és karvezető szakon. Tanárai között volt Gaál Margit, Vásárhelyi Zoltán, Maklári József, Ónody Márta, Szőnyi Erzsébet, Nagy Olivér és Szokolay Sándor.

Kutatói, oktatói tevékenység[szerkesztés]

1975-1978 között az MTA Zenetudományi Intézet Népzenekutató Csoport népzene- és néptánckutató részlegben dolgozott gyűjteményi munkatársként, Sárosi Bálint és Vikár László irányításával.[4] 1978 és 1983 között a Zsámbéki Tanítóképző Főiskolán tanított zeneelméletet, zenetörténetet, karvezetést és tantárgy-pedagógiát, valamint vezette a Zsámbéki Tanítóképző Főiskola Női Karát. 1983-ban főiskolai oktatói tevékenységéért minisztériumi dicséretben részesült.[5] 10 évig tanított a Budapesti Tanítóképző Főiskola esti és levelező tagozatán is.

Minisztériumi munkája[szerkesztés]

1983-tól 2016-os nyugdíjazásáig[6] a mindenkori kulturális minisztériumban a hivatásos zenei élet referenseként dolgozott a Művészeti Főosztályon (ezért a munkájáért szakmai tanácsadói címet kapott, később elnyerte a Magyary Zoltán-díjat.) Főelőadóként, a Művelődési Minisztérium zenei osztályának munkatársaként 1986-ban ő volt a Liszt Ferenc-emlékév szervezésének felelőse.[7]

Karvezetői munka[szerkesztés]

1970-től kezdett énekelni a KISZ Központi Művészegyüttes Központi Énekkarában, ahol zongorakísérő, majd betanító korrepetitor lett. 1986-tól Strausz Kálmán vezetése alatt másodkarnagyként, majd 1996-tól karnagyként dolgozott az időközben Budapesti Ifjúsági Kórus nevet felvett énekkarnál. Számos más kórusnál töltött be zongorakísérői és helyettes karnagyi szerepet, mint a Ganz Kapcsolók és Készülékek Gyára Új Világ Férfikara, a Volánbusz Liszt Ferenc Férfikar, a Solymári Férfikar vagy a Láng-Acélhang Férfikar (utóbbi kórus vezetését 2009-től vette át édesapjától, Gerenday Endrétől). Pályafutása során karvezetőként számos koncerten lépett fel külföldön: Svájcban, Ausztriában, Lengyelországban, Romániában és Hollandiában.[8]

Szakmai közélet[szerkesztés]

Külsős zenei szerkesztőként 28 éven át közreműködött a Kossuth Rádió és a Bartók Rádió számos zenei és irodalmi műsorának létrehozatalában, valamint munkatársa volt a Calypso Rádiónak és rövid ideig az Egri Katolikus Rádiónak.

1998-ban ő lett a Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége – KÓTA, a Kölcsey Ferenc Megyei és Városi Művelődési Központ (Debrecen) és a Budapesti Akadémiai Kórustársaság által alapított Magyarországi Kórusversenyek és Fesztiválok Szövetsége ügyvezető elnöke.[9] Éveken át a Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége – KÓTA választmányi tagja, 2017-től haláláig a Művészeti Bizottság elnöke. Az ő ötlete nyomán hirdeti meg évente a KÓTA a Magyar Kórusok Napját, amely a Kodály Zoltán születésnapjához kapcsolódó néhány napban az egész országot megmozgató hangversenyek sorozata.[10] 2016-2020 között az NKA Zeneművészet Kollégiuma tagja.[11] Nemzetközi kórusversenyek zsűritagja és zsűrititkára volt, itthon és külföldön egyaránt. A Lantos Rezső Emlékalapítvány egyik létrehozója, illetve a Lantos Rezső emlékére évente meghirdetett karvezető verseny rendszeres zsűritagja. Az Erkel Ferenc Társaság tiszteletbeli tagja is volt.[12]

Díjai, elismerései[szerkesztés]

2000-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Ezüst Érdemkereszttel tüntették ki.[13][14] 2021 októberében a Magyar Művészeti Akadémia zeneművészeti tagozata kiemelkedő zenepedagógiai tevékenységéért elismerő oklevelében részesítette.[15]

Emlékezete[szerkesztés]

2024 óta a Lantos Rezső emlékére megrendezett Fiatal Karvezetők Versenyének közönségdíja a Gerenday Ágnes Emlékdíj nevet viseli (az első ilyen díjat Szikszai Patrik Imre vehette át).[16]

Főbb publikációi[szerkesztés]

  • Gerenday Endre, Gerenday Ágnes: Zenetörténeti ismeretek. Tanítóképző Főiskola, Bp., 1982

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b c PIM35633
  2. ↑ Elhunyt Gerenday Ágnes karnagy
  3. ↑ Gerenday Ágnes, a Művészeti Bizottság elnöke | Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége – KÓTA (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2023. május 7.)
  4. ↑ Szókéné Károlyi Annamária és Balázs Béláné (összeáll.). Zenetudományi dolgozatok 2003, I. kötet. A népzene- és néptánckutató részlegek munkatársai. MTA Zenetudományi Intézete, 8. o. (2003) 
  5. ↑ „A művelődési miniszter az 1983. évi Pedagógus Nap alkalmából a következő kitüntetéseket adományozta”. Művelődési közlöny 27 (1-24), 905. o.  
  6. ↑ Személyi rész a Hivatalos Értesítő 2016/51. számában, (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2023. május 19.)
  7. ↑ Dózsa Ildikó. „„A nagy varázsló”. Liszt Ferenc születésének 175. és halálának 100. évfordulója elé”. Magyar Ifjúság 29 (33), 28-29. o.  
  8. ↑ Veréb József. „„Varsó énekel” nemzetközi kórusfesztivál. A Veresegyházi Gaudeamus Kórus lengyelországi utazása”. ZeneSzó. A Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége – KÓTA lapja 24 (8), 16. o.  
  9. ↑ „A Magyarországi Kórusversenyek és Fesztiválok Szövetsége sajtóközleménye”. ZeneSzó. A Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége – KÓTA lapja 8 (5-6), 6. o.  
  10. ↑ Midszenty Zsuzsanna. „A KÓTA szerepe az ezredfordulón és ma a magyar kórusok életében”. ZeneSzó. A Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége – KÓTA lapja 30 (8), 6. o.  
  11. ↑ NKA állandó szakmai kollégiumainak vezetői és tagjai, 2016-2020 (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2023. május 19.)
  12. ↑ Elhunyt az Erkel Ferenc Társaság tiszteletbeli tagja (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2023. május 19.)
  13. ↑ „Személyi rész”. Magyar Közlöny 2000 (88), 5517. o.  
  14. ↑ Budapesti Ifjúsági Kórus. users.atw.hu. (Hozzáférés: 2023. május 7.)
  15. ↑ „A Magyar Művészeti Akadémia zeneművészeti tagozata Gerenday Ágnes karnagy-énektanárt kiemelkedő zenepedagógiai tevékenységéért elismerő oklevelében részesíti.”. ZeneSzó. A Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége – KÓTA lapja 31 (6), 1. o.  
  16. ↑ Számos díjat nyertek zeneakadémisták a Lantos Rezső-versenyen. Zeneakadémia honlapja. (Hozzáférés: 2024. április 23.)
  • Zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gerenday_Ágnes&oldid=27080992”