Gerő András

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gerő András
Született 1952. október 7. (61 éves)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása történész,
egyetemi tanár

Dr. Gerő András (Budapest, 1952. október 7.) Széchenyi-díjas (2008) magyar történész, a Magyar Tudományos Akadémia doktora (2006), az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszéke tanszékvezető egyetemi tanára. ELTE Történeti Antropológia Program társvezetője.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szülei: Gerő György és Csillag Magdolna. 1972-1977 között a Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar történelem-szociológia szakos hallgatója volt. 1977 óta az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar oktatója. 1981-1995 között a művelődéstörténeti tanszéken docensként dolgozott. 1988-1989 között a Minnesotaii Egyetemen tett tanulmányutat. 1990-ben Utrechtben volt vendégprofesszor. 1991-ben Amszterdam meghívott vendégprofesszora volt. 1991 óta a Közép-európai Egyetem tanára. 1993 óta a Budapesti Negyed főszerkesztője. 1994-ben a Pennsylvaniai Egyetemen Fulbright-professzor volt. 1995-ben habilitált. 1995 óta az ELTE BTK Gazdaság- és Társadalomtörténeti tanszékvezetője. 1996 óta egyetemi tanár. 2001-ben a Columbia Egyetem vendégprofesszora volt. 2002 óta a Habsburg Történeti Intézet igazgatója.

Kutatási területe az Osztrák–Magyar Monarchia története.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az életmód a szovjet szociológiában (1982)
  • Az elsöprő kisebbség (1988)
  • Sorsdöntések. A kiegyezés – 1867; A trianoni béke – 1920; A párizsi béke – 1947 (1988)
  • Ferenc József, a magyarok királya (1988, 1999)
  • The Heroes’ Square (1990)
  • Der Heldenplatz – Budapest. Als Spiegel ungarischer Geschichte (magyarul: A Hősök tere mint a magyar történelem tükre. (1990)
  • Szabadság és bátorlét – Freedom and Confidence – Freiheit und Mut – Gróf Széchenyi István (1790-1860) (1991)
  • A polgárosodás kora (1992)
  • Magyar Polgárosodás (1993)
  • Skandalum. Magyar közéleti botrányok. 1843-1991 (összeállította, 1993)
  • Az Andrássy út (1994)
  • Kossuth Lajos Alkotmányterve (1994)
  • Modern Hungarian Society in the Making. An Unfinished Experience (magyarul: A modern magyar társadalom születése. Egy lezáratlan történet) (1995)
  • Kilenc sors. XX. századi politikusportrék (1995)
  • Once upon a time in Hungary. The world of the late 19th and early 20th century. (magyarul: Volt egyszer egy Magyarország. A századvég és a századelő világa) (társszerző, Jalsovszky Katalinnal és Tomsics Emőkével, 1996)
  • Utódok kora (1996)
  • Budapest, 1896. A város egy éve (1996)
  • Lovasnemzet. Fényképek ember és ló kapcsolatáról a legújabb kori Magyarországon (1996)
  • The Hungarian Parliament (1997)
  • Unfinished Socialism. Pictures from the Kádár Era (magyarul: Befejezetlen szocializmus. Képek a Kádár-korszakból (társszerző, Pető Ivánnal, 1997)
  • Az államosított forradalom (1998)
  • Magyar szabadelvűek (sorozatszerkesztő, 1998-1999)
  • A rendszerváltás forgatókönyve. Kerekasztaltárgyalások 1989-ben I.-IV. (1999)
  • A XX. század ujjlenyomata (2001)
  • Antiszemita közbeszéd Magyarországon 2000-ben – Anti-Semitic Discourse in Hungary in 2000. (Társszerkesztő: Varga Lászlóval és Vince Mátyással, 2001)
  • Egy polgár naplója 1998-2002 (2002)
  • Antiszemita közbeszéd Magyarországon 2001-ben – Anti-Semitic Discourse in Hungary in 2001. (Társszerkesztő: Varga Lászlóval és Vince Mátyással, 2002)
  • Antiszemita közbeszéd Magyarországon 2002-2003-ban – Anti-Semitic Discourse in Hungary in 2002-2003 (Társszerkesztő: Dési Jánossal, Szeszlér Tiborral, Varga Lászlóval, 2004)
  • Képzelt történelem (2004)
  • A zsidó szempont (2005)
  • A Csárdáskirálynő (társszerző, 2006)
  • Magyar illuzionizmus (2006)
  • A Monarchia kora - ma (szerkesztő, 2007)
  • Térerő. A Kossuth tér története (2008)

Díjai, kitüntetései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A történelemtudományok kandidátusa (1987)
  • A Magyar Tudományos Akadémia doktora (2006)
  • Budapestért Díj (2006)
  • Széchenyi-díj (2008)

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • MTI ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]