Georg Ebers

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Tulipanos (vitalap | szerkesztései) 2020. november 28., 21:34-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (MTA-tagok kategória hozzáadva (a HotCattel))
Georg Ebers
SzületettGeorg Moritz Ebers[1][2]
1837. március 1.[3][4][5][6][7]
Berlin[8][9][10][2]
Elhunyt1898. augusztus 7. (61 évesen)[3][4][5][6][7]
Tutzing[11][9][10][2]
Állampolgársága
HázastársaAntonie Ebers (1865–)[10][2]
Gyermekeihat gyermek:
  • Hermann Ebers
  • Marie Triepel
SzüleiMoritz Georg Ebers
Foglalkozása
  • író
  • egyiptológus
  • egyetemi oktató
  • orientalista
Tisztsége
  • extraordinary professor (Jénai Egyetem, 1869–1870)
  • extraordinary professor (Lipcsei Egyetem, 1870–)
  • professzor (Lipcsei Egyetem, 1875. május 29. – 1889)
Iskolái
SírhelyeNordfriedhof[10]

Georg Ebers aláírása
Georg Ebers aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Georg Ebers témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Georg Ebers (Berlin, 1837. március 1.Tutzing, 1898. augusztus 7.) német egyiptológus, író, költő.

Élete

Előbb Göttingában jogot, utóbb Berlinben Brugsch, Lepsius és Böckh alatt keleti nyelveket tanult, mire 1865-ban Jénában mint magántanár megkezdte működését. Miután 1869-70-ben beutazta Egyiptomot és Nubiát, 1870-ben Lipcsében egyetemi tanár lett. Majd 1872-ben másod ízben bejárta a Nílus vidékét. Ez alkalommal fedezte föl Thebaeben a róla elnevezett fontos és híres papirusz Eberst, amely az orvostan teljes rendszerét tartalmazza és amelyet 1875-ben maga adott ki: Papyus Ebers, das hermetische Buch über die Arzneimittel der alten Ägypter. 1889-től betegeskedés miatt nem tartott előadásokat.

Művei

Ebers a régészeti regény egyik főképviselője. Lehető eleven és sokoldalú képét adja az eltűnt régi világnak, de e rajzai, bár részben igen fényesek, több száraz tudományt tartalmaznak, mint a költői munka megkövetel vagy eltűr. Alakjainak rajzában kevésbé szerencsés; a rajzolt kor világnézetét sokszor meghamisítja, jellemzése nem egyszer következetlen; főleg igen gyengék nőalakjai. De a regény szerkezetében mester és előadása rendszerint vonzó és érdeket keltő. Legjobb első három regénye.

Úgy szaktudománya; mint a szépirodalom terén nagy munkásságot fejtett ki. Tudományos művei:

  • Disquisitiones de dynastia vicesima sexta regum egyptiorum (1865)
  • Ägypten und die Bücher Mosis (1868)
  • Durch Gosen zum Sinai (1872, 2. kiad. 1881)
  • Ägypten in Wort und Bild (nagyszerü diszmunka, 2. kiad. 1880. 2 köt., ebből külön a szöveg: Cicerone durch das alte and neue Ägypten, 1886, 2 köt.)
  • Richard Lepsius, ein Lebensbild (1885)

A nagy közönségnél, Németországban és a külföldön igen ismertté tették nevét nagyszámú regényei, amelyek többnyire Egyiptomban játszódnak és a legtöbb európai nyelvre, így magyarra is le vannak fordítva:

  • Eine ägyptische Königstochter (1864);
  • Uarda (1877);
  • Homo sum (1878);
  • Die Schwestern (1879);
  • Der Kaiser (t. i. Hadrianus 1880);
  • Die Frau Bürgermeisterin (1881);
  • Ein Wort (1882);
  • Serapis (1885);
  • Die Nilbraut (1887);
  • Die Gred (1888);
  • Per aspera (1892).

Ezeken kivül:

  • Eine Frage (idill, 1881);
  • Elifen (költemény 1888);
  • Josua (1889);
  • Drei Märchen (1891)
  • Kleopatra (regény).

Érdekes önéletrajza:

  • Die Geschichte meines Lebens (1892)

Művei magyar fordításban

  • Homo sum. Regény; ford. Törs Kálmán; Ráth, Bp., 1878
  • Ebers György: Egy egyptomi királyleány. Történelmi regény, 1-2.; ford. Huszár Imre; Athenaeum, Bp., 1878–1879
  • Uarda. Regény; ford. Jónás János; Ráth Mór, Bp., 1878
  • A nővérek. Regény 1-2. köt.; ford. Kacziány Géza; Légrády, Bp., 1880
  • Egy polgármesterné. Regény 1-2. köt.; ford. Szász Károly; Révai, Bp., 1882
  • Egy szó. Regény; ford. Kacziány Géza; Franklin, Bp., 1884
  • Szerapisz. Regény; ford. Szentgyörgyi Vörös Dezső; Athenaeum, Bp., 1885
  • Józsua. Regény a bibliai korból; ford. Báttaszéki Lajos; Pallas, Bp., 1890 (Pallas-könyvtár)
  • Cicerone a régi és új Egyiptomon át; Pleitz Ny., Nagybecskerek, 1893 (Történeti, nép- és földrajzi könyvtár)
  • Uarda. Történeti regény; ifjúsági átdolg. Gaal Mózes; Franklin, Bp., 1904
  • Uarda, Egyiptom rózsája. Történelmi regény II. Ramszesz korából; ford. Farkas Tünde; Bastei Budapest, Bp., 1999 (Orion könyvek)
  • Egyiptomi királylány. Történelmi regény; ford. Farkas Tünde; Bastei Budapest, Bp., 2000 (Orion könyvek)

Jegyzetek

  1. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2023. január 28.)
  2. a b c d Deutsche Biographie (német és angol nyelven). Bayerische Staatsbibliothek. (Hozzáférés: 2023. január 28.)
  3. a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  4. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b Internet Speculative Fiction Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. a b Professorenkatalog der Universität Leipzig (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  7. a b Proleksis enciklopedija (horvát nyelven)
  8. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 10.)
  9. a b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Эберс Георг, 2015. szeptember 28.
  10. a b c d e f Biographisches Jahrbuch und Deutscher Nekrolog (német nyelven). nem ismert. (Hozzáférés: 2023. január 28.)
  11. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)

Források