Gauss (mértékegység)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A gauss a cgs mértékegységrendszerekben a mágneses indukció mértékegysége. Jele G vagy Gs. Bár az SI rendszer nem ismeri el, ma is használatos.[1]

Az egység nevét Karl Friedrich Gauss német fizikus tiszteletére választották.

Átszámítása teslára

\ 1 \mbox{ G} = 10^{-4} \mbox{ T}

Összefüggése egyéb cgs egységekkel

1 \mbox{ G} = 1 \mbox{ dyn}^{\frac{1}{2}} \mbox{cm}^{-1} = 1 \mbox{ g}^{\frac{1}{2}} \mbox{cm}^{\frac{1}{2}} \mbox{s}^{-1} = 1 \mbox{ erg}/ \mbox{Bi cm}^2

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. például Narasimhamurthy, K. C., R. P. Paily (2009. jan.). „Impact of Bias Voltage on Magnetic Inductance of Carbon Nanotube Interconnects”. 22nd International Conference on VLSI design, 505-510. o. Hozzáférés ideje: 2011. augusztus 16.  

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fodor György (1971). "gauss". Mértékegység kislexikon. Budapest: Műszaki Könyvkiadó. 81.